A vezető német gazdaságkutató intézetek szerint a német bruttó hazai termék (GDP) 4,2 százalékkal csökken az idén, jövőre viszont 5,8 százalékos növekedéssel kompenzálja a visszaesést.
Az intézetek kalkulációi szerint az első negyedévben 1,9 százalékkal csökkent a német GDP, a második negyedévben viszont már 9,8 százalékos lesz a visszaesés. A második negyedévi a legnagyobb visszaesés lesz a negyedéves GDP-növekedés számításának 1970-es kezdete óta, és több mint duplája a gazdasági válság idején bekövetkezett legnagyobbnak, a 2009 első negyedévinek.
"A válság mély nyomot fog hagyni a munkaerőpiacon és a költségvetésen is" - kommentálta a prognózist Timo Wollmershäuser, az ifo konjunktúrakutatója, megjegyezve, hogy a válság csúcsán a munkanélküliségi ráta eléri majd az 5,9 százalékot az idén, a részmunkaidős foglalkoztatottak száma pedig 2,4 millióra szökik fel. A munkanélküliek száma pedig éves átlagban a tavalyihoz képest egy negyed millióval 2,5 millióra emelkedik majd.
"Németország rendelkezik a szükséges eszközökkel ahhoz, hogy mérsékelje a visszaesés közvetlen következményeit és a gazdasági teljesítményt középtávon visszatérítse arra a szintre, ahová a krízis nélkül jutott volna el" - tette hozzá Wollmershäuser. Véleménye szerint a kormány kedvező pénzügyi helyzete lehetővé teszi, hogy kivédjék a válság vállalatokra és lakosságra gyakorolt közvetlen negatív következményeit. Az idén ez persze rekordnagyságú deficitet eredményez majd mind szövetségi, mind tartományi, önkormányzati és társadalombiztosítási szinten. Összességében 159 milliárd eurósat. Az államadósság az idén a GDP 70 százalékára emelkedik majd.
A prognózis erősen ki van téve az eredményt negatív irányban eltéríteni képes kockázati tényezőknek - hangsúlyozza a DIW Berlin, a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézete, a kieli IfW, a hallei IWH és az esseni RWI által összeállított jelentés.
Az intézetek szakértői szerint a járvány időbeni elhúzódása például jelentős mértékben tovább ronthatja a gazdasági teljesítményt. Hasonlóképpen komoly kockázatokat hordoz a gazdasági aktivitás felfuttatásának késlekedése, valamint egy esetleges második fertőzési hullám jelentkezése is. Amennyiben további korlátozásokat kell életbe léptetni a fertőzés terjedésének a megfékezésére, az is meghosszabbíthatja a termelés szüneteltetésének az időtartamát és a korlátozás alá eső tevékenységek körét. Az emiatt fellépő finanszírozási problémák pedig állami támogatással sem kivédhető vállalati csődökhöz vezethetnek.
