Közben a Bloomberg, amely először jelezte a megszületett alkut, elért egy magyar kormányzati forrást, aki névtelenül szintén megerősítette, hogy megszületett az elvi megállapodás. Később a Deutsche Welle megírta, hogy mi van a háromelemű német csomagban a vétófeladásért cserébe.
Előzetesen megállapodtunk, de van némi nyomás, mert az a cél, hogy a végleges keretekkel is végezzünk az EU-csúcsig
– jelezte egy névtelenséget kérő kormányzati forrás a Reutersnek. Ez a nyomás arra utalhat, hogy már ma délutánra összehívta a német soros elnökség a tagállami nagyköveteket Brüsszelbe egy egyeztetésre az uniós költségvetésről - jelezte szintén a hírügynökség egy brüsszeli diplomatára hivatkozva. Most az ügyben érintettek Brüsszelben várják a keretek végső megerősítését.
Mivel délelőtt Angela Merkel német kancellár azt mondta, hogy egy olyan megoldáson dolgoznak, ami a magyar és lengyel vétó elhárítását célozza azzal együtt, hogy a jogállamisági mechanizmushoz sem nyúlnak hozzá, így a lengyel és magyar kormányforrás áttételesen azt mondta, hogy a két ország elállt a vétófenyegetésétől.
A Bloombergnek Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes jelezte, hogy megszületett az egyezség, de a részleteiről nem beszélhet. A Portfolio is megírta ma délelőtt Gowin sajtótájékoztatójának főbb üzeneteit (ha nem áll el a vétótól a lengyel kormány, akkor megbukhat az előrehozott választásokon) és azt is, hogy úgy fogalmazott rejtélyesen "eddig a Varsó-Berlin-Budapest háromszögben van megállapodás", de majd más európai fővárosokra is kiterjedhet. Azt is egyértelműsítette, hogy nagyon bízik abban, hogy összejön majd a megállapodás.
Közben a 444.hu arról számolt be, hogy a lengyel RMF rádió híroldala egy EU-s diplomatára hivatkozva részletesen bemutatta a megállapodás kereteit. Ennek lényege, hogy a jogállamisági mechanizmushoz nem nyúlnak, elfogadják minősített többséggel, ugyanakkor az alkalmazását befagyasztják. Ahogy arról már hetek óta szó volt, lesz rá lehetőség, hogy a lengyel és a magyar kormány megtámadja a törvényt az EU Bíróságán, és amíg ott nincs ítélet, addig nem alkalmazzák a mechanizmust. A legkorábban 2022 közepére várható ítélet, vagyis a következő magyar parlamenti választás előtt biztos nem kell szembenéznie Orbán Viktornak az EU-s pénzek elvonásával – írja a lap, amelynek korábbi információi szerint, és most a lengyel RMF értesülései szerint is ez jelentős követelése volt a magyar miniszterelnöknek. A lap szerint egy részletes magyarázó anyagot is közzétesznek majd, hogy a jogállamisági mechanizmust hogyan, milyen esetekben lehet használni.
A fentiek megerősítik a Portfolio reggeli helyzetértelmezését, hogy a mechanizmus szövege nem változik, de az alkalhazhatóságát tisztázzák, így például egyértelműsítik, hogy családjogi és migrációs kérdések esetére nem lehet az EU-pénzes szankciókat használni. A fentiek szerint magának a mechanizmusnak az alkalmazhatóságát is eltolják a bírósági döntés utánra. Közben a lengyel belpolitikai helyzet is törékennyé tette a koalíciót, illetve Magyarország legalább nettó 4 milliárd, Lengyelország nettó 65 milliárd euró körüli támogatást is veszíthetett volna, ha az elmúlt napok kiszivárogtatásaival összhangban tényleg csak a többi 25 tagállam körében hozták volna létre a helyreállítási alap konstrukcióját. Így tehát a jelentős pénzvesztés kilátása is hozzájárult ahhoz, hogy végül elálljon mind a lengyel, mind a magyar kormány a kilátásba helyezett vétójától.
