A civil szervezet értesülése szerint az orosz fegyveres erők egyes alakulatait, köztük a Pszkov néven ismert 76. légi desszantosokat azt követően vezényelték az orosz-ukrán határ közeli térségbe, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március végén hadüzenettel felérő rendeletet hozott Donbassz és a Krím visszafoglalásáról. Az ukrán elnök közölte, hogy az ukrán haderő a NATO támogatásával akarja megvalósítani tervét, és felszólította az Észak-Atlanti Szervezetet, hogy vegye fel Ukrajnát tagjai közé, hogy ezzel jogot szerezzen a szövetség oroszellenes beavatkozásához. Zelenszkij ezt az „orosz agresszióra” hivatkozva akarta keresztül vinni.
Az ukrán elnök kész tények elé akarta állítani a NATO-t azzal, hogy parancsot adott a Donbassz elleni támadásra, haderőt vonultatott fel a Krímhez, és lezárta a félsziget lakosságának ivóvizet szolgáltató ukrán vezetékeket. Műveleteit az ukrán haderő az amerikai vezetés tudtával, amerikai hadifelszereléssel és tanácsadással hajtotta végre. Az orosz fegyveres erőket a bújtatott háborús lépés hatására mozgósították, jelezvén, hogy végrehajtóinak számolniuk kell tetteik következményeivel. (Ezt egy közleményben az amerikai vezetés tudomására is hozták.) Katonai megfigyelők szerint az orosz részről felvonultatott erőkkel Moszkva jelezni kívánta: ha a helyzet megkívánná, hat óra leforgása alatt elfoglalhatnák Ukrajnát.
A Békekör emlékeztetett arra, hogy a „Majdan-forradalom” néven ismert 2014. évi ukrajnai puccs nyilvánvalóan oroszellenes célja miatt a Donbassz szembefordult Kijevvel, és megtagadta az Amerika- és NATO-barát ukrán vezetéssel való együttműködést. Kijev hadat üzent az autonómiáját kikiáltó Donbasszi Köztársaságnak, és megtagadta a minszki egyezményben előírt különleges státusz megadását.
A Donbassz élvezi Oroszország támogatását, már csak az orosz vérrokonság miatt is. A Szovjetunió idején Ukrajnának, a Szovjetunió tagköztársaságának ajándékozott Krím a 2014-ben került vissza eredeti tulajdonosához, Oroszországhoz. A Nyugat által „annektálásnak” minősített visszacsatolás valójában népszavazás eredményeként történt meg. A Krím lakossága 96 százalékos többséggel szavazott arra, hogy a félsziget Oroszországhoz tartozzon.
A Békekör értékelése szerint orosz részről higgadt, de határozott magatartást tanúsítanak Ukrajnával kapcsolatban és a NATO-val szemben. Jelzik, hol a határ, amit nem hagynak túllépni.
Orosz részről többek között arra vezetik vissza az ukrán elnök háborús rendeletét, hogy Zelenszkij el akarta terelni vele a soknemzetiségű lakosság figyelmét Ukrajna rendkívül súlyos gazdasági gondjairól. Mindenekelőtt a lakosság mind szélesebb rétegeit sújtó szegénységről, a járvány terjedéséről, és a felajánlott orosz vakcina nacionalista gőggel történt elutasításáról, a féktelen korrupcióról.
Az ukrán gazdaság a nyugati kölcsönöknek köszönheti fennmaradását, de ezért nagy árat kell fizetnie. Nemcsak a hitelek törlesztése jelent egyre nagyobb tehertételt, hanem a nemzeti vagyon puszta megőrzése is gondot okoz. „Demokratikus áron” adják el nyugati cégeknek az állami tulajdont: vállalatokat és mezőgazdasági termelő egységeket. A kölcsönökért cserében hagyják, hogy irtsák az erdők faállományát, anélkül, hogy fákat telepítenének a helyébe, továbbá megengedik, hogy vagonszámra vigyék ki a híres fekete földet, az ország legnagyobb természeti kincsét.
