Míg a 21. század elején még 30 négyzetméter körül volt az egy főre jutó átlagos irodaterület, addig az elmúlt években már csak 7-14 négyzetméter között változott, ugyanakkor a múlt évben ismét nőtt ez az érték, és valamivel átlépte a 18 négyzetmétert. A JLL Research adatai ugyan az Egyesült Államokra vonatkoznak, de jól érzékeltetik, hogy milyen változásokat hozott az elmúlt két évtizedben az egyterű irodák térhódítása, majd a múlt évben a COVID-járvány kirobbanása.
A JLL elemzése szerint a járvány miatti óvintézkedések keretében a vállalkozások azzal számolnak, hogy átlagosan legalább 50 százalékkal kel növelni az egy főre jutó irodaterületet. Azonban még ez sem jelenti feltétlenül azt, hogy összességében nagyobb irodákra lenne szükség, hiszen az elmúlt közel egy év tökéletesen megmutatta, hogy a home office sokkal működőképesebb, mint azt a legtöbben eddig gondolták.
Világszerte és itthon is a legtöbb irodába az elmúlt nagyjából egy évben korlátozásokkal – például kvótarendszerben – járhattak be a munkavállalók, és a járvány elmúltával a várhatóan a korábbinál jóval nagyobb mértékű otthoni munkavégzés miatt az irodahasználat tervezésében célszerű lesz egy sokkal dinamikusabb megközelítést alkalmazni. A fix irodai helyek eltűnésével egy megfelelő menedzsment rendszerre lesz szükség, ami például különböző üzleti vagy csapatépítési szempontok alapján osztja majd ki az adott napon bent dolgozóknak a munkaállomásokat.
Okos munkahelyeket okosan kell létrehozni
„Az EcoStruxure Workplace Advisor megoldásunkban olyan digitális szolgáltatásokat kínálunk az épületüzemeltetők számára, amelyek támogatják az okos munkahelyek létrehozását. A rendszer segít az irodaterület optimális kihasználásában, javítja az ott dolgozók komfortérzetét, ezáltal jobb munkavállalói élményt kínál, növeli a hatékonyságot, illetve csökkenti a létesítmény üzemeltetési költségeit. A hatékonyabb energiagazdálkodás mellett a megoldás fő előnye abban rejlik, hogy sokkal jobb lesz az adott irodaház kihasználtsága” - mutatott rá Racsek Dániel, a Schneider Electric EcoStruxure üzletfejlesztési és értékesítési igazgatója.
A Workplace Advisor és a beléptetőrendszerek integrálása pedig lehetővé teszi, hogy az üzemeltetők pontosan tudják, hogy egy bizonyos pillanatban mennyien tartózkodnak a létesítményben, ami rendkívül fontos vészhelyzet esetében, de komoly előnyt jelent például akkor, ha kiderül, fertőzött személy járt az épületben, hiszen megkönnyíti a kontaktkutatást.
Míg az irodaházak rendszerei, ha nem is feltétlenül teljes kapacitással, de az elmúlt hónapokban is működtek, és voltak emberek az épületekben, addig a COVID-járvány miatt a hazai szállodák fél évig üresen álltak. Ezeknél a létesítményeknél is komoly előkészületeket igényel, hogy ismét vendégeket fogadhassanak.
„A szállodák esetében mindenképpen figyelembe kell venni, hogy lehetnek olyan elemek, amelyek meghibásodtak, vagy nem kellő hatékonysággal indulnak újra a hosszú leállást követően. Ez a gyakorlatban azt eredményezheti, hogy a nyitást követően akár még hetekig jöhetnek elő folyamatosan a különböző rendszerhibák. Természetesen manuálisan is lehet ellenőrizni a rendszert, azonban például a Schneider Electric EcoStruxure Building Advisor segítségével, ha rendelkezésre állnak adatok az épületről, gyorsan és automatikusan ki lehet szűrni a meghibásodásokat. A rendszer gyártófüggetlen, így nem korlátozza le a használatóságát, hogy melyik cég szállította a szálloda épületautomatikai megoldásait” - tette hozzá Veller Tamás épületautomatizálási mérnök, a Schneider Electric termékmenedzsere.
A rejtett hibák felderítése mellett a vállalat megoldásai komoly spórolást is hozhatnak a hotelek üzemeltetésében. A Schneider Electric EcoStruxure megoldásainak alkalmazásával a szállodák a fűtésre-hűtésre fordított energiamennyiség 32 százalékát takaríthatják meg, a villamosenergia-költségeiket pedig akár 10 százalékkal is csökkenthetik. Az EcoStruxure Power használatával emellett a teljes életciklust figyelembe véve az üzemeltetési költségek jelentősen csökkenhetnek.
