A több mint 600 ezer halottat elkönyvelő Egyesült Államok, és a 127 ezer életet vesztett Oroszország közös érdeke a koronavírus-járvány feltartóztatása, az élet normalizálása és a világgazdasági termelés fellendítése. Biden és Putyin tisztában van azzal, hogy a járványt nem lehet leküzdeni kizárólag hazai népességük beoltásával, hiszen a földkerekség egységes egész, és ha az emberiség többsége beoltatlan marad, a járvány visszatérhet országaikba is. Ezért vélhetően egyetértésre jutnak majd abban, hogy növeljék a vakcina szállítmányokat a világ szegény országaiba, melyek nem tudnak érte fizetni.
A hadászati egyensúly kérdése megkülönböztetett fontosságú téma a csúcson. Megnyugtatónak számít, hogy Biden egyik első intézkedéseként öt évvel meghosszabbította a stratégiai atomfegyverek korlátozásáról szóló Új START megállapodást, melyet elődje felmondott, nyugtalanító viszont, hogy Washington nem reagált az űrfegyverkezés megakadályozására irányuló orosz javaslatra, sem pedig az átfogó fegyverzetcsökkentésre. Kérdés, milyen készséget mutat Amerika a jelentősen megváltozott katonai erőviszonyok tudomásul vételére, azaz milyen kompromisszumkészséget tanúsít a kialakult új helyzetben.
Tudni vélik, hogy fogolycserét hajtanak végre, ezzel a humanitárius lépéssel is kifejezve a jeges viszony feloldására irányuló jó szándékot.
A kétoldalú kapcsolatok javításának kulcskérdése a tartózkodás az egymás belügyeibe való beavatkozástól, és a gazdasági együttműködés. Útjában a legnagyobb akadályt az oroszellenes amerikai politika és a szankciópolitika jelenti. Amerikai vállalatok tucatja szeretne oroszországi beruházásokat eszközölni, de az amerikai kormány megtiltja nekik. Washington jogi, kereskedelmi, pénzügyi és egyéb szankciók sorával próbálta rákényszeríteni akaratát Oroszországra, közvetlen és közvetett anyagi támogatásban részesített Amerika-barát orosz ellenzéki csoportokat, köztük Navalnijét. Bizonyítatlan állításokra alapozott büntető intézkedésekkel sújtott orosz állami vezetőket és az Egyesült Államokban szolgáló orosz diplomatákat.
A szabadságjogok és az emberi jogok érvényre juttatása jegyében tüntetések és megmozdulások szervezésében vett részt Oroszországban szolgáló diplomatáin és a misszióin alkalmazott orosz személyek révén. Emiatt orosz részről amerikai diplomatákat utasítottak ki, és megtiltották, hogy az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségén orosz állampolgárokat alkalmazzanak. Amerikai részről évek óta azzal vádolják az oroszokat, hogy beavatkoztak az amerikai elnökválasztásba, és kibernetikai műveleteket hajtottak végre amerikai objektumok ellen. Oroszország a vele szemben barátságtalan országok listájára vette az Egyesült Államokat.
A NATO június 14-i csúcsértekezlete arra szólította fel Oroszországot, hogy vegye le az USÁ-t és Csehországot erről a listáról, amire Moszkva azzal felelt, hogy semmi akadályáét sem látja, amint bebizonyosodik, hogy a két állam barátságos viszonyra vált vele szemben. Egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy hasonló barátságtalan magatartás esetén a lista kibővülhet.
