A kínai statisztikai hivatal csütörtökön közzétett adatai szerint az ipari termelés júniusban 8,3 százalékkal növekedett éves összevetésben. Elemzők 7,8 százalékos bővülést valószínűsítettek a májusban jegyzett 8,8 százalékos növekedést követően.
Havi összevetésben júniusban 0,56 százalékos bővülést regisztráltak az előző hónaphoz képest, míg az első félévet tekintve a kínai ipar 15,9 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakával összevetve.
A termelés kiemelkedően erős növekedését mérték az autóipar új energiával működő járművek termelésével foglalkozó ágazatában: a bővülés mértéke júniusban elérte a 135,3 százalékot éves összehasonlításban, jóllehet az adat tovább mérséklődött a májusi, 166,3 százalékról. Az autóipar egészét tekintve ezzel szemben visszaesést regisztráltak: a termelés 13,1 százalékkal zsugorodott a szektorban éves összevetésben.
A kiskereskedelmi forgalom 12,1 százalékkal nőtt júniusban a múlt év azonos időszakához képest. Elemzők 11,0 százalékos bővülést jósoltak a májusi 12,4 százalékos növekedés után. Tavaly júniusban a kiskereskedelmi forgalom még 1,8 százalékos zsugorodást mutatott.
Havi összevetésben a kiskereskedelem forgalma 0,7 százalékkal nőtt júniusban az előző hónaphoz képest, míg az első félévet tekintve 23,0 százalékos bővülést mértek a múlt év azonos időszakával összehasonlítva.
A vendéglátóipar forgalma éves bázison 20,2 százalékkal erősödött júniusban, míg az első félévben 20,6 százalékos növekedést ért el.
Az állóeszköz-beruházások értéke szintén a várakozásokat felülmúlva alakult: 12,6 százalékkal nőtt éves összehasonlításban az első félévben. Elemzők 12,1 százalékos emelkedést jeleztek előre a január-májusi 15,4 százalékos bővülés után. A beruházások több mint felét kitevő magánberuházások értéke 15,4 százalékkal nőtt az év első felében a múlt év azonos időszakához képest.
A statisztikai hivatal felmérése alapján Kínában a munkanélküliségi ráta 5 százalékos volt júniusban, mérséklődve a májusi 5,2 százalékos szinthez képest. Minthogy azonban a számítás alapját képező felmérés nem teljes körű, így ez az adat nem feltétlenül fest hű képet a valós helyzetről. A kormányzat erre az évre azt tűzte ki célul, hogy 5,5 százalék körül tartsa a munkanélküliségi rátát, miközben 11 millió új városi munkahelyet teremt.
A szintén csütörtökön közzétett, negyedéves gazdasági növekedési adatok alapján a kínai bruttó hazai termék (GDP) 7,9 százalékkal bővült az idei második negyedévben a múlt év azonos időszakához képest. Bár ez az adat enyhén alulmúlja a szakértői várakozásokat, a kínai gazdaság járvány utáni stabil helyreállását tükrözi.
