A Fidelity szerint ezért a legfontosabb globális környezetvédelmi intézkedések és a befektetési lehetőségek is jelentős mértékben függenek majd a műanyag-újrahasznosítás sikerétől és a műanyag-helyettesítő alternatívák elterjedésétől.
1950-ben a világ teljes műanyag-felhasználása kétmillió tonna volt. Ez az érték a Plastics Europe adatai szerint 2019-re a 200-szorosára, 406 millió tonnára nőtt. A csomagolóanyagként általánosan alkalmazott egyszer használatos műanyagok hatalmas környezeti problémát jelentenek – a Minderoo Foundation szerint a következő öt polimerről van szó:
- Polipropilén (PP) – Ezt használják többek között az egyszer használatos arcmaszkok, üdítőitalos kupakok és a mikrohullámú sütőben használatos edények gyártásakor
- Polietilén-tereftalát (PET) – Ez az ásványvizes palackok, tisztítószerek alapanyaga
- Nagy sűrűségű polietilén (HDPE) – Samponos flakonok, mélyhűtőben használt tasakok készülnek belőle
- Kis sűrűségű polietilén (LDPE) és lineáris, kis sűrűségű polietilén (LLDPE) – Ebből vannak a nejlontasakok, tálcák, és az élelmiszer-csomagoláshoz használt műanyag fólia (Folpack).
A fent felsorolt öt leggyakoribb műanyag, a „Big Five” iránti kereslet folyamatosan nő. Előrejelzések szerint a felhasználásuk 2019−2030 között évi 3-4%-kal bővül majd, hasonló ütemben, mint az elmúlt két évtizedben. Csakhogy abszolút értékben számolva a magas bázis hatása miatt a növekedés nagyságrendje ma jóval nagyobb, mint korábban. Például a 2020 és 2030 közötti tíz évben a fenti öt polimerből legyártott mennyiség várhatóan 2,43 milliárd tonna lesz − több mint amennyit a 2019-et megelőző 15 év során előállítottak.
A műanyagok számos előnnyel bírnak. Csomagolóanyagként is népszerűek, mert olcsóak, sokoldalúak, tartósak és könnyűek. Környezetvédelmi előnyeik is vannak: csökkentik az élelmiszer-hulladék mennyiségét, mivel segítenek tovább frissen tartani az élelmiszereket, alacsony súlyuknak köszönhetően pedig mérsékelik a szállítás során felmerülő üzemanyag-fogyasztást és károsanyag-kibocsátást. Azonban a fenti és még pár egyéb előnye mellett a műanyag csomagolás számos problémát is felvet, mivel jelenlegi felhasználási módja nem fenntartható és pazarló.
Válság és lehetőség
Pillanatnyilag a világon felhasznált csomagolóanyagoknak mindössze 24%-át hasznosítjuk újra. A fennmaradó hányad kb. 61%-a szeméttelepen vagy égetőműben landol, ahol jelentős mennyiségű metángázt vagy CO2-t bocsát ki, amivel hozzájárul a globális felmelegedéshez. A fennmaradó 39% úgynevezett „szivárgó” vagy szétszórt hulladékká válik, mellyel gyakran találkozhatunk a természetes környezetet, erdőket, óceánokat szennyező anyagokként. Ha nem teszünk valamit, egyes becslések szerint 2050-re több műanyag lesz az óceánokban, mint hal.
A fogyasztók, jogszabályalkotók és a gyorsan forgó fogyasztási cikkek (FMCG) szektorában működő nagyobb vállalatok javuló hozzáállásnak köszönhetően nő a műanyagok újrahasznosítása és a fenntartható csomagolóanyagok iránti kereslet. A Fidelity International elemzői a közelmúltban felvették a kapcsolatot 41, a világ különböző tájain működő jelentősebb FMCG-vállalattal, és megtudták, hogy közülük 26 már elkötelezte magát az újrahasznosítható vagy komposztálható műanyag csomagolóanyagok arányának növelése mellett. Vannak olyan cégek is, melyek egészen konkrét célkitűzéseket fogalmaztak meg. A Coca-Cola, a Kellogg’s és a Nestlé is ott van a között a 250 piacvezető brand között, melyek ígéretet tettek az egyszer használatos műanyagok felhasználásának beszüntetésére és arra, hogy új technológiai beruházásoknak köszönhetően 2025-re már csak újrahasznosítható csomagolóanyagokat fognak alkalmazni.
Az egyszer használatos műanyagok újrahasznosítása: válság és befektetési lehetőség
Befektetés a körforgásos gazdaságba
A Fidelity úgy véli, a fenti trendeknek köszönhetően a „körforgásos”, valamint az újrahasznosítható vagy komposztálható anyagokon alapuló csomagolási megoldások felhasználása a 2050-ig előttünk álló nagyjából három évtizedben összesítve évi 24%-kal, évi 8 millió tonnáról 84 millió tonnára fog nőni. Ez hatalmas befektetési lehetőséget is rejt, így fontos, hogy a befektetők ki tudják választani azokat a kulcstechnológiákat és cégeket, melyek részesedhetnek az elsőként ébredőkre váró, eleinte csak kevés szereplő között megoszló haszonból.
A körforgásos csomagolási megoldások közül kettőt emelnek ki a Fidelity szakértői, ezek meggyőző növekedési potenciállal rendelkeznek: az első az ún. post-consumer recycled plastic (PCR), vagyis a fogyasztó után újrahasznosított műanyag, mely − nevéből adódóan − újrahasznosítható, valamint a biológiai alapú műanyag csomagolás, mely pedig komposztálható. A cégek jobban kedvelik az előbbi típust, mert olcsóbb, de mivel a készletek korlátozottak, a körforgásos csomagolóanyagok iránti igényt nem lehet teljes mértékben PCR-műanyagokból fedezni, és a különbözetet biológiai alapú műanyagból kell előteremteni.
„Becsléseink szerint a várható keresletnövekedés kielégítése céljából 2030-ig a PCR-piac évi 23%-kal bővül majd (ezzel a jelenlegi méret kilencszeresére nő), míg a biológiai alapú műanyag csomagolóanyagok piaca még gyorsabb ütemben, évente átlagosan 33%-kal fog növekedni. Fundamentális, alulról felfelé tekintő részvényválogatással azokat az újító szellemű vállalkozásokat tesszük befektetéseink célpontjává, melyek élen járó, alacsony költséggel megvalósítható és tömegesen alkalmazható technológiákkal segítenek közelebb hozni a „műanyag bolygó” válság megoldását”- mondta el Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet európai igazgatója.
