Bár a kijelentések igazságtartalmát, és a jövőre vetített jóslatok helytállóságát nehéz megítélni, mégis van több olyan tényező, amely által valamennyire már most ráláthatunk a lakáspiaci folyamatok alakulására. Mind a befektetőket, mind a tulajdonosokat és az első lakásukra vágyókat érdekli ugyanis, hogy mire számíthatnak a jövőben.
2020, a visszaesés éve
2019-ig az ingatlanpiac felszállóágban volt: növekedését többnyire az inflációnál jóval magasabb árszint emelkedés jellemezte. A kedvező gazdasági környezet, a piacba vetett bizalom és a családtámogatási rendszerek által pumpált pénzek repítették a vásárlási kedvet, és ezzel együtt az árakat is. A 2020-as esztendőt azonban bátran nevezhetjük a visszaesés évének, ugyanis a mennyiségi visszaesés mellett bizonyos szegmensekben a használt lakások négyzetméter ára is csökkenésnek indult. Felmerül tehát két kérdés:
- Milyen tényezők okozták a visszaesést?
- Meddig tarthat a recesszió és milyen mértékű visszaesés várható?
MÁP Plusz
Az első kérdésre a választ nem nehéz megtalálni. Két olyan fő tényező van, amely alapvetően befolyásolta az ingatlanpiaci mozgásokat. Ezek közül elsőként a “Szuper állampapír” 2019-es bevezetése volt, amely kiemelkedően magas, éves szinten 4,95 %-os hozamot biztosít a befektetőknek. Ettől kezdve sok befektető jobbnak látta megtakarítását értékpapírba fektetni, mintsem ingatlanba. A MÁP Plusz jegyzésével ugyanis 5 év alatt 27,35 % atombiztos hozamra lehet szert tenni, és ezt egy befektetési ingatlan az üzemeltetési és felújítási költségekkel terhelve nehezen képes teljesíteni. A magyar állampapír a statisztikák szerint is visszavetette a befektetési célú ingatlan vásárlások számát, ami elsősorban a fővárosi és néhány nagyobb település kiemelt részein érződött.
Veszélyhelyzet, eltörölt adókedvezmény
A befektetési célú ingatlanvásárlási pozíciókat tovább gyengítette az új építésű ingatlanok építését segítő 5 %-os áfakulcs kivezetése, amely egy nettó 40 millió forint értékű ingatlan esetén 8,8 millió forint plusz kiadást jelent. Ez szintén nem elhanyagolható tényező, mivel a hatalmas különbözet nehezen érvényesíthető bérbeadáskor. Az esetleges hitelfelvétel esetén ugyanis a havi törlesztés akár 40-60 ezer forinttal is több lehet a megemelt adókulcs esetén, és ezt a bérlők nem kívánják megfizetni.
Szintén kedvezőtlen hatást gyakorolt az ország bezárása. Ez gyakorlatilag felszámolta az egyébként jól jövedelmező AirBnb szállásokat. Ezek az ingatlanok így beléptek a hosszú távú bérbeadási piacra, letörve az albérlet árakat, illetve megjelentek eladásra szánva, ezzel növelve a kínálatot. Mindkét esetben árcsökkenés várható.
Befektetők: a piac motorjai
Amikor az ingatlanok bérbeadása tartósan nem lesz jövedelmező, a befektetők elkezdenek megszabadulni tőlük. Itt indul el a árcsökkenés folyamata, és szép lassan minden szegmenst érinteni fog: elindul a drága belvárosi ingatlanok árának csökkenésével, ami átterjed a külső, lakótelepi ingatlanokra, majd az agglomerációra, és így a végén a vidéki lakásokra is. A folyamat az új építésű ingatlanok árára is hatással lesz, hisz ha valaki kevesebbért tudja eladni városi lakását, értelemszerűen kisebb összeget tud majd fordítani építkezésre.
A folyamatot csak erősíti az a vevői magatartás, amely az árcsökkenést látva némi kivárással egyre jobb alkupozícióba kerül. Az eladó pedig más lehetősége nem lévén, vagy eláll az értékesítéstől, vagy a nagyobb veszteség elkerülése végett inkább enged az árból.
2021: merre tovább?
A 2020-as év rendkívűli hatásokkal bírt az ingatlanpiacon, amelyek jó része 2021-ben már nem, vagy csak kis mértékben lesz aktuális. Az újra bevezetett 5 %-os áfakulcs új építés esetén, a rozsdaövezeti ingatlanfejlesztés támogatása akár 0 %-os áfával, illetve a várhatóan októbertől bevezetendő, új építésű ingatlanokra igénybe vehető 2,5 %-os fix kamatozású támogatott hitel jótékony hatással lesz az ingatlanpiacra. Emellett jövedelmi helyzetekben sem realizálható olyan mértékű visszaesés, eladósodás, mint amellyel 10 éve találkoztunk.
Egy másik fontos kérdés, hogy a megnövekedett keresletet meddig lehet fenntartani különböző pénzügyi beavatkozásokkal. Jelenleg ugyanis a kedvező ÁFA, a vissza nem térítendő támogatások és kedvezményes hitelek még elérhetővé teszik a magasabb árkategóriájú ingatlanok vásárlását. Ezek kivezetése, illetve a moratórium megszünése esetén viszont valóban komoly visszaesés várható.
Ez rossz hír lehet a jelenlegi tulajdonosoknak, viszont kedvező azok számára, akik első lakásra gyűjtenek. Mivel az illetékeken keresztül az állam is profitál a magas árakból, így nem csak családpolitikai, de gazdasági szempontból is érdemes fenntartani a támogatási rendszereket. Amennyiben ez megtörténik, úgy kevésbé várható árcsökkenés a piacon.
A jelenlegi számokban az köszön vissza, hogy a főváros belső részein már nincs érdemi árnövekedés, sőt több helyen már minimális csökkenés is tapasztalható. A lakótelepi lakások ára még valamilyen szinten növekedni tudnak, de az emelkedés már nem olyan dinamikus mint korábban. Legjobban a vidéki ingatlanok ára emelkedik, azonban ahogy ezek is közelítenek a nagyvárosi négyzetméter árakhoz, úgy itt is megtorpanás lesz várható.
A recept tehát nem egyszerű: a növekedési ütem több helyen megállt. Amennyiben a várható intézkedések nem érik el a kívánt hatást, úgy az árak valószínűleg átlagosan csökkenni fognak, ennek ütemét azonban jelenleg lehetetlen megjósolni.
