Szergej Lavrov orosz külügyminiszter keddi moszkvai sajtóértekezletén azt mondta, hogy Kijev, a nyugati országok közreműködésével egyre több haderőt és felszerelést összpontosít a szemben álló feleket elválasztó vonal mentén, és egyre több nyugati kiképző jelenik meg a terepen. Nehéz fegyverzeteket és a minszki megállapodásokban kifejezetten tiltott drónokat vetnek be Donyeck és Luhanszk ellen. „Egyszerűen nincs jogunk kizárni, hogy a kijevi rezsim katonai kalandra akarja rászánni magát” – mondta Lavrov.
Az orosz diplomácia vezetője szerint „a kijevi rezsim eszeveszetten el akarja terelni a figyelmet Ukrajna gazdasági és társadalmi problémáiról, a Nyugat pedig arra biztatja, hogy vessen be katonai erőt Donbasz ellen. Mindez közvetlenül veszélyezteti Oroszország biztonságát”. Lavrov idézte Putyin elnök közelmúltban elhangzott szavait arról, hogy Oroszországnak ugyan nincs szüksége konfliktusra, de ha a Nyugat nem fékezi meg Ukrajnát, hanem ellenkezőleg, tüzeli, minden szükséges lépést megtesznek biztonságuk megbízható szavatolásáért.
Megfigyelők ebből arra következtetnek, hogy a Donbasz ellen indítandó újabb ukrán háború esetén Oroszország az Ukrajnában élő 7-8 millió orosz védelmére kelne. Vagyis nem megtámadná Ukrajnát, hanem megvédené saját népét egy ukrán agresszióval szemben.
Hétfő óta újból orosz és fehérorosz Su-30SM vadászgépek járőröznek a fehérorosz határok fölött. Fehérorosz részről ezt azzal indokolták, hogy megkétszereződtek a NATO kémberepülései.
A NATO államok külügyminisztereinek rigai tanácskozásán Jens Stoltenberg főtitkár azt üzente Moszkvának, hogy „nagy árat kellene fizetnie”, ha megszállná Ukrajnát. Antony Blinken amerikai külügyminiszter aggodalmát fejezte ki az ukrán határ mentén tapasztalható orosz csapatmozgások miatt, és azt mondta, hogy Oroszország „gyakran ötvözi katonai mozgásait az Ukrajna destabilizálására irányuló belső erőfeszítésekkel”.
