A történelmi hitelesség kedvéért a rendező-forgatókönyvíró nagy hangsúlyt helyezett a korabeli tárgyi világ megidézésére, így a film szereplői a hatvanas évekbeli, ma már antik műtárgynak számító Harley-Davidsonokon száguldoztak. Már akit engedtek motorozni a produkció szakemberei, ugyanis azok a színészek, akiknek nem való az ilyen mulatság, mert úgyszólván be vannak oltva ellene, nem ragadhattak kormányt élesben, még a forgatási szünetekben sem, a maguk örömére.
Így járt a női főszereplő, Jodie Comer is (Megszállottak viadala), aki csak a főszereplő Austin Butlerbe kapaszkodva repeszthetett a nyeregben. Mindennek az volt az oka, hogy a biztosító nem vállalt volna akkora kockázatot, hogy életveszélyes helyzetekben forgolódó amatőrökre kössön szerződést, a megfelelő biztosítások nélkül pedig nem indulhat el egy forgatás a szigorú szabályok szerint.
Mi több, magáról Austin Butlerről (Elvis – Oscar-jelölés) is kiderült, hogy hiába ült már motoron, az antik Harley-Davidson műszaki felépítése annyira eltér a modern járgányokétől, hogy gyakorlatilag újra kell tanulnia a motorozást. Butler pedig mindenképpen hiteles akart lenni a szerepben, így hónapokkal a Motorosok forgatása előtt mindennap motorra szállt. Mégpedig Budapesten, ahol a Dűne II-t forgatta: a szünetekben kiszökött gyakorolni.
A Motorosok világa annyira hiteles, hogy már most félreértések adódnak: van olyan néző, aki úgy gondolja, egy valódi banda történetét látja megelevenedni a vásznon, vagyis történelmi filmmel van dolga, amit egy kis fikcióval dúsítottak fel. Ez részben igaz is, mert Jeff Nichols egy korabeli dokumentum alapján rekonstruálta megtévesztő pontossággal a hatvanas-hetvenes évek ellenkultúráját, középpontjába helyezve egy különös szerelmi háromszöget. A kiindulópont Danny Lyon 1968-ban megjelent riportkönyve volt: a szerző három évig egy motorosbanda tagja volt, és élményeit lenyűgöző fotókkal és interjúkkal örökítette meg. A könyvben a legendás Chicago Outlaws nevű banda élete elevenedik meg, ennek alapján született a filmbeli motorosok, a Vandálok társasága. A Chicaco Outlawst egyébként még 1935-ben alapították egy illinoisi kocsmában, és utódja ma is létezik afféle hagyományőrző egyesületként.
A Motorosok szerelmi háromszögét Kathy (Comer), aki a film narrátora, Danny, az ifjú titán (Butler) és a banda alapító-vezetője, Johnny alkotja (Tom Hardy – A visszatérő), de a felállás nem olyan, amilyenre első látásra számítanánk. Nem két férfi vetélkedik a nő kegyeiért, hanem Kathy és Johnny szeretnék megnyerni maguknak Dannyt. Kathy mint szerelmes feleség, Johnny pedig lassan visszavonuló bandavezérként, aki utódjául szemeli ki a fiatalembert, ő azonban nem olyan alkat, aki felelősséggel járó pozíciót akarna vállalni, hiszen éppen szabadságvágya miatt lett motoros.
A tavaly már fesztiválokon bemutatott, de a hollywoodi sztrájkok és a forgalmazóváltás miatt csak most érkező Motorosok 84 százalékon áll a RottenTomatoes kritikai portálon.
Zalában írták meg, "apuka" halàla után 3 és fél évvel:
Google tags:
idősebb "Belső Jenő"
Csömödér -> Lovászi -> Zalaegerszeg -> Tatabánya
Idősebb Belső Jenő 1956 őszén, abban az október végi, november elejei néhány napban beállt forradalmàr szerepbe. Elmondása alapján, megegyeztek a Hóbor nevű ávós nyomozóval, hogy egymást majd úgymond bevédik. Márhogy, ha a forradalom győz, akkor B.J. védi meg a komcsi nyomozó tisztet majd, ha meg bukta lesz, akkor a Hóbor elvti B.J.-t.
Ezt még idős fejjel, 2006 tàjàn is büszkén elregélte a Lovásziban élő, azonos nevű, legidősebb fiának.
Volt ugyan fegyvere azon napokban, de el nem kellett sütnie soha. Ahogy a többi olajüzemi dolgozóból lett néhány nemzetőr, ő sem harcolt, mert itt nem volt semmi harc.
Aztán nem igazán védte meg senki november 4. után a verésektől. Más, komolyabb büntetést megúszott viszont. Elmondása alapján, a zalai magasrangú rokonai miatt nem lett neki baja. Varga Gyula megyei első titkár neje Belső Erzsébet volt, tán csömödéri származással szintén. De még a pákai származású Németh Károlyt, országos pártvezért is emlegette ezzel kapcsolatban.
Azzal sem törődött, hogy ezeket elmondva kompromittálja a "forradalmár" személye hitelességét. (Úgy ment bele az eseményekbe az elején, mint a kétesélyes totóba! Hisz' el is mondta, többször így ezt.)
Aztán 1962 után elhagyta Lovászit, elvàlt, a kis családjàt is itt hagyta.
Zalaegerszegen élt, egy Rózsa nevű ápolónővel.
Később Tatabányára került és még a Rózsa nevű volt szeretője lakását is ügyes trükkel megszerezte magának. (Ott mondták el, 1966 tàján ezt is, az első feleségének.)
Később egy maszek zöldséges asszonysággal állt össze, a nála idősebb Erzsike nénivel. Na, az a matróna végül kirúgta, mehetett haza, a Réti u. 56. tömbházba. (Ui.: De valami Kulich Gyula téri címe is volt előtte?)
Onnantól lett újra egy másik eü. dolgozó hölgy a "szíve választottja". Be is nősült, egy volt pufajkás, akkor màr munkásőr, zenészroma elvàlt lányát nőül véve. Onnan összejártak a városba települt szovjet "mérnökökkel" (akiket az uránium miatt helyezett oda a "nagy testvér"). Volt is minden "szovjet" csere-bere, szamovàrtól a háztartási gépekig... De, vagy 40 éven át használt autókkal is seftelt, ügyesen. Panaszkodott, hogy abból fizette ő az összes rezsit, mert a hàzasságuk anyagi része el volt különítve, a neje àltal. Ő mondta ezeket!
Leszázalékolása után a Komárom megyei IBUSZ "futára" munkába állt be és egy "háromperkettes" ügynök, valaki Tál(?) nevű igazgató főnökkel is autózott a valutával(?). Meg "csajoztak", idősebb fejjel, ő pl. kardio-rokkantként... Ő mesélte, ezeket is!
Csak 1989/90 tàján jutott újra eszébe neki, hogy ismét a forradalmár múltat kellene kidomborítani.
Lovásziban évtizedeken át nélkülöztek és szívtak, az ottani volt első felesége és a két gyermeke! Az ő 1956-os "szerepe" miatt ugye. Ő úgy kétévente egyszer-egyszer megjelent Zalàban, hogy megvillantsa, "virítsa" az aktuális kocsijával, ékszereivel, drága-trendi ruhàival a jóléti-fölényét. (!)
Tényleg, mint az "úri romák", ahogy "virítanak" kérkedve...
A zalai kis család meg ette a halat, gombát, vadhúst, az első fia "vademberré szocialódása" àltal, ott a kis ártéri erdei "szúnyogkempi" hàzikóban. (Ő nem lehetett vadőr sem, na miért ugyan, ahogy határőr sorkatona sem.)
A t.bányai pufajkás unokája pedig manapság már "szabadságharcost" emleget, meg emléktáblát állíttat. Hja, az idő múlása elfedi az emlékezetet, mint a föld fokozatosan, az akkori lovászi események hiteles tanúit. Messzire ment ember pedig azt mesélhet, amit csak akar.
Amikor ezeket leírtam, még él 93 évesen a volt lovászi első neje. Akiből még bolondot is csinált 1966 tàjàn! Elcsalta Tatabányára, hogy "összebékül" a volt kis családjával és lakjanak ott, vele.
Pár hét után meg kiderült, hogy még akkor is járt a Rózsa nevű, Zalából vele oda ment ápolónőcihez! Amikor a megalàzott kis család vissza cuccolt Lovásziba, a nagy hős "szabadságharcos" elbújdosott a segíteni jött, zalai teherautón érkező, felháborodott rokon férfiak elől...
A "hős"!
"Szebb múltat!" 😉
Tatabányán színház volt az az élet, láttam néhányszor, sajnos. De színhàz azóta is, tovább írják és alakítják a teátrális mi a jó éppen darabot...
☝️😝
Egy Réti u. 56. sz. tömbhàz "emléktáblàt" kap, állítólag.
Ezek nem lesznek rajta, de azért mégse múljanak a feledés és nemtudás ködébe.
👋