Az infláció mérséklődése ugyan már 2023 második felében megkezdődött, a háztartások rendelkezésére álló jövedelme reálértéken tovább csökkent, ez pedig kedvezőtlenül hatott a 2022 óta szűkülő lakáspiaci keresletre - hívta fel a figyelmet Balla Ákos, a Balla Ingatlan vezérigazgatója.
Mint mondta, ebben az időszakban az élelmiszerárak jelentős mértékben emelkedtek, miközben a monetáris kondíciók továbbra is szigorúak maradtak, a lakosság kamatterhei tovább nőttek, így a hazai lakossági kereslet változatlanul alacsony szinten mozgott.
A gyenge lakáspiaci kereslettel párhuzamosan a lakásárak mérséklődése is tovább folytatódott tavaly, legfeljebb az üteme mérséklődött: 2023 második negyedévében a 1,8 százalékkal csökkentek az előző negyedévhez képest, míg a harmadik negyedévben 1,5 százalékkal.
Összességében a tavalyi évet 4,2 százalékos lakásárnövekedés jellemezte, ami jelentős lassulás a 2022-es 10,6 százalékos értékhez képest - hangsúlyozta a szakértő, aki azt is megjegyezte, hogy a területi különbségek továbbra is számottevőek, hiszen Budapesten az árak stagnálását, míg vidéken mérsékeltebb, 0,8-1,5 százalékos csökkenést mértek.
A vevők jelentős része árcsökkenésre számít az ingatlanpiacon - legalábbis reálértéken -, ezért kiemelt figyelemmel kísérik az értékesítési árakat, és alapvetően az alacsony áron kínált ingatlanokat részesítik előnyben vásárlásaiknál.
Ezzel szemben az eladók nehezen engednek a kínálati árakból, melynek eredménye a mérsékelt számú értékesítés: 2023-ban a lakáspiaci tranzakciók száma 35 százalékos esést mutatott, ami a stabilizálódó hitelkondícióknak és az energiaárak csökkenésének következtében idén már némileg enyhült.
Balla Ákos szerint a tranzakciós volumen hazai visszaesésének mértéke nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő, ráadásul már több európai országban is a stabilizálódás jeleit mutatja a lakáspiac. Mindenesetre a szűkülés következtében tovább nőtt az alku mértéke az eladásoknál, és ezzel összefüggésben egyre hosszabbra nyúlik az értékesítési idő.
A szakértő az ingatlanértékesítések kapcsán kitért arra is, hogy az energiahatékonyság továbbra is kulcsfontosságú tényezőnek számít a lakásvásárlásoknál. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg a magas energiafogyasztású lakóingatlanok iránti kereslet tovább csökkent, addig az energiahatékonyabb ingatlanok árindexe enyhén növekedett.
Az MNB legfrissebb becslése szerint az átlagosnál jobb energiafogyasztású ingatlanok esetében 2,1 százalékos áremelkedés volt tapasztalható 2023-ban, míg az alacsony energiahatékonyságú ingatlanok esetében 0,7 százalékos csökkenés következett be.
Szintén meghatározó tényezőként jelentkeznek az eladások szempontjából a lakáshitelek, melyek kibocsátása 2023-ban jelentős mértékben szűkült, az új hitelszerződések átlagos összege csökkent, és a bankok által alkalmazott szigorúbb hitelfeltételek miatt a szerződések száma továbbra is alacsony maradt. Ez pedig hozzájárult a lakáspiaci tranzakciók számának csökkenéséhez, különösen a fiatalabb korosztályok és az első lakásvásárlók esetében - hangsúlyozta a Balla Ingatlan vezérigazgatója.
Hozzátette, hogy 2024-ben ugyan a már kedvezőbbé váló kamatoknak és a gyermeket vállalókat támogató CSOK Plusznak köszönhetően ugyan a vásárlási és hitelfelvételi hajlandóság egyaránt növekedett, de még így sem érte el a 2023 előtti szintet.
A szakértő szerint jelenleg a lakáspiaci trendek lassú stabilizálódását lehet látni, ugyanakkor a gazdasági bizonytalanságok és a kamatszint továbbra is kockázatot jelentenek.
Várakozásai szerint a lakáspiaci kereslet csak fokozatosan, több év alatt érheti el a 2023 előtti szintet, de ennek feltétele, hogy az infláció tovább mérséklődjön, miközben a reáljövedelmek folyamatosan emelkednek. Az újépítésű projektek számának alakulását is az határozza meg, hogy miként változik a keresleti oldal - tette hozzá.
Végül megjegyezte, hogy szerinte a 2024-es év a piaci szereplők számára elsősorban a helyzethez való alkalmazkodásról, valamint a hosszabb távú kilátások javulásáról szól.
