A Washington Post cikke szerint a Trump-kormányzat hivatalba lépése óta több konkrét intézkedést hozott az Oroszországgal szembeni elszámoltathatósági mechanizmusok gyengítésére. Például kivonult egy Európai Unió által vezetett nemzetközi csoportból, amely Moszkva büntetését célozta az Ukrajna elleni invázió során elkövetett nemzetközi jogsértések miatt. Emellett elkezdte felszámolni az amerikai Igazságügyi Minisztérium háborús bűnökkel foglalkozó csapatát, és teljesen leállította az orosz oligarchák vagyonának lefoglalására irányuló programot is.
A lap információi szerint a Trump-adminisztráció megszüntette azt a koordinátori pozíciót is, amelynek feladata az Ukrajnában elkövetett orosz atrocitásokról szóló hírszerzési információk összegyűjtése volt.
A koordinátor által vezetett ügynökségközi munkacsoport szintén megszűnt. A pozíciót egy kétpárti törvényjavaslat hozta létre, amelynek társszerzője Jason Crow demokrata képviselő és Michael Waltz korábbi republikánus képviselő volt, aki jelenleg Trump nemzetbiztonsági tanácsadója.
A Fehér Ház mindemellett felkérte a pénzügyminisztériumot és a külügyminisztériumot, hogy állítsanak össze egy listát az Oroszország elleni szankciókról, amelyeket a béketárgyalások részeként fel lehetne oldani.
A kormányzat korábban átmemetileg leállította azt a kezdeményezést is, amely segített Ukrajnának megtalálni a családjuktól elszakított és Oroszországba küldött gyermekeket. Ezt végül külső nyomásra állították vissza.
Emellett megszüntették az orosz oligarchák vagyonának lefoglalásával és az Oroszországra vonatkozó exportkorlátozások érvényesítésével foglalkozó igazságügyi munkacsoportot is, valamint az FBI külföldi befolyásolási munkacsoportját, amely az Amerika ellenfelei által koordinált dezinformációs tevékenység ellen harcolt.
A Washington Post cikkét egyelőre nem kommentálta a Fehér Ház, viszont a Trump-adminisztráció jellemzően azzal indokolja az Oroszországnak kedvező döntéseket, hogy szeretnék lezárni a háborút és az ilyen intézkedések ezt segítik elő.
