Említette a Nemzeti Fórumot. Ezt a magukat „lakitelkieknek” nevező képviselők hozták létre. Mi lett a sorsa, él még ez a platform?

Ezt a formációt az MDF-ből kizárt és kilépett képviselők hozták létre. Mi, Horváth Balázzsal öten voltunk kizártak, és amikor már Lezsákot és Balogh Lászlót is kitették, akkor felálltak még többen, és eljöttek, mert betelt a pohár. Ez 2004 novemberében történt. A független időszakban Lakiteleki Munkacsoportnak hívtuk magunkat, aztán ki-ki ment a frakciókba, Medgyasszay és Szászfalvi például a KDNP-be. Lezsák Sándor 2004 vége felé javasolta, hogy a nevünket változtassuk Nemzeti Fórumra. Ebben az is benne volt, hogy nem biztos, hogy Lakiteleknek, a településnek a nevét jogszerűen tudjuk használni. Továbbá a Nemzeti Fórumban az is benne van, hogy mi az MDF alapító országgyűlési képviselői voltunk. Országos szervezet lettünk, és így az országgyűlési választásokon a Fidesszel partnerként tudtunk együttműködni. Ahol lehet, ott a Nemzeti Fórum is betölt egy-egy pozíciót, így Pest megye közgyűlésében például. De van polgármesterünk is. Gyakorlatilag olyan egyesületről van szó, amely nem politikai párt – ennek nincsenek meg a feltételei, és én ellenezném is a párttá alakulást – de az önkormányzati választásokon önállóan vesz részt.

Amikor még igazságügy-miniszter voltam…



Kicsit nyúljunk vissza az MDF első kormányzati ciklusához. Ön akkor igazságügy-miniszteri pozíciót töltött be. Mit tapasztal, mi maradt meg a munkájából?

Minden. (Elővesz egy kis piros könyvet) Ez a Magyar Köztársaság Alkotmánya, ez például megmaradt, de megmaradt minden olyan törvény és intézmény is, ami annak idején biztosította a jogállamiságot: kezdve a Számvevőszéktől, az ombudsmanon keresztül az önkormányzati törvényeken át a bíróságra, az ügyészségre vonatkozó alapvető rendelkezésekig. A teljes alkotmányos intézményrendszer és az alapvető gazdasági törvények akkor születtek.

Kissé szarkasztikusan kérdezve, akkor mégis mi dolga volt a későbbi igazság-ügyminisztereknek?

Szétrombolni párat belőlük (nevet). Komolyra fordítva, volt egy másik koncepció az igazságszolgáltatás jövőjét illetően. Amikor 1994-ben nem voltunk egyharmadnyian sem végrehajtottak olyan igazságszolgáltatási változtatásokat is, amik az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a bírói szervezet átalakítását jelentették. Egy tőlünk eltérő modell alakult ki: nem mondom, hogy rosszabb, csak mi máshogy gondoltuk. Alapvetően módosították az önkormányzati választójogi törvényt, akkor lett ez egyfordulós. Az alkotmányban igen nagy változások nem voltak, csak próbálkozások: 95-től 97-ig volt egy alkotmányozó bizottság az akkori parlamenti frakciók részvételével, ebben egy alkotmánykoncepciót kellett volna megállapodás alapján létrehozni. Bihari Mihály volt az egyik főszervező rajtunk kívül, született is egy tervezet, amit beterjesztettünk az országgyűlésnek, de a Horn Gyula vezette kormány ellene szavazott. Ők azt szerették volna – és ezt a két dolgot sosem lehet a fejükből kiverni – hogy legyen közvetlen köztársaságielnök-választás, és az ügyészség maradjon úgy, ahogy most. Ez utóbbi ugyanis az 1949-es alkotmány óta különálló intézmény, tehát nem az igazságügy-miniszter és a kormány felügyelete alatt működik.

Hadd vessem itt közbe, hogy nemrég beszélgettem Hack Péter úrral, aki az SZDSZ-en belül régebben az alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozott, és ő azt mondta, hogy a jelenlegi Alkotmánybíróság nagy rákfenéje, hogy újra lehet választani tagjait. Önnek mi a véleménye erről?

Erről Holló Andrást kellene megkérdezni, akit ugye újraválasztottak. Különböző nézetek vannak, hogy legyen tizenkét év, és ne legyenek újraválaszthatóak stb. Most épp az van érvényben, hogy kilenc év, és legyen újraválasztható. Nem látom be, hogy miért csak egyszer lehetne valaki alkotmánybíró. Létezik egy objektív korhatár, amely felett már nem lehet valaki alkotmánybíró. Mintául a német modell szolgált egyébként, amit a németek exportáltak szerte a világban, sikeresebben még a Messerschmitt repülőknél is. Lehet, hogy az áll Hack úr elképzelése mögött, hogy politikafüggővé teheti az újraválaszthatóság az Alkotmánybíróságot, holott közben a parlament összetétele háromszor is megváltozhat. A megválasztáshoz szükséges képviselői mandátumok száma máshogy is alakulhat időközben.

Egy másik ide kapcsolódó téma, hogy Sólyom László elküldte az Alkotmánybírósághoz kontrollra a gyűlölettörvényt. Erről mit gondol?

Egyáltalán nem jó a tervezet. Az alkotmányban benne van, hogy alapvető szabadságjog a gyülekezési- véleménynyilvánítási jog, a szólás- és sajtószabadság. Alkotmányos ismeretek tekintetében sem Bárándy Gergely mérvadó, aki büntetőjogot tanít. Ez már harmadik vagy negyedik próbálkozásuk a szabályozásra. Vannak ilyen lerágott csontok, ez is az. A jelenleg hatályos büntetőtörvénykönyv, és polgári törvénykönyv teljesen kielégítő, lehetőséget ad a kártérítésre, büntetőjogi felelősségre vonásra . Az új törvény szerint, amit most az elnök úr elküldött a bíróságnak, már a sértett személy akarata ellenére akármilyen társaság is a vélt sérelem miatt pert indíthat. Ilyen nincsen sehol máshol. S ki a kisebbség? Például a férfiak is kisebbségben vannak.