Koszovó miatt félnie kell a magyaroknak?
Koszovó továbbra is nyitott kérdés, és mivel jelenleg Szerbia az elnökválasztással van elfoglalva, ezért egy ideig még az is marad. Mi a határon túli magyar politikai pártok, és a magyarországi szerb nagykövetség véleményét kérdeztük.
2008. január 31. csütörtök 12:02 - Pór Károly
A vajdasági magyarok menekültáradattól tartanak A legilletékesebb magyar politikus e témában Pásztor István, a Szerbiában élő magyarságot képviselő Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke. Pásztor megkeresésünkkor elmondta, hogy a konszenzusos megoldás hívei, de jelenleg úgy tűnik, hogy ennek csekély az esélye. „Azt szeretnénk, hogy olyan megoldás szülessen, amely biztosítja a Koszovó területén kisebbségben élő, több mint 100 ezres szerb közösség Koszovóban maradását. Ellenkező esetben félő, hogy ezek az emberek, illetve egy részük menekültként elindul Szerbia irányába, s abban az esetben komoly veszélyt látunk arra, hogy ezen emberek jelentős hányada az általunk lakott területeken telepedne le, tovább szűkítve az életteret, tovább változtatva a nemzetiségi arányokat. Számunkra ennek elkerülése lenne a legfontosabb” – fejtette ki Pásztor. Később hozzátette: azt szeretnék elérni, hogy ha Koszovó kapcsán olyan megoldás születik, ami a jelenlegi szerb joggyakorlatnál előbbre mutat, akkor az épüljön be a jogrendbe, és legyen érvényes minden kisebbségre nézve. A vajdasági magyarok vezetője azzal zárta nyilatkozatát, hogy véleménye szerint Koszovó rövid időn belül kikiáltja függetlenségét, és ha Szerbia ezt nemtetszéssel is fogadja majd, a függetlenségi folyamatot már nem tudja megakadályozni.
Markó ellentmond Basescunak
Pásztor véleményével egyetértett Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is: „akár tetszik, akár nem, Koszovó előbb-utóbb függetlenné válik, az a kérdés, hogy milyen formában.” Markó Basescuval szemben nem ellenezte Koszovó függetlenné válását. Elmondása szerint Koszovó precedens értékű lehet abban az értelemben, hogy a nemzetközi közösség hogyan tud közös álláspontra jutni egy ilyen kérdésben, illetve hogyan tudja megoldási javaslatát kikényszeríteni. Az erdélyi magyarság számára abban a tekintetben lehet érdekes a koszovói kérdés, hogy a koszovói szerbek számára milyen autonómia formákat fognak találni. Ez a későbbiek során akár hivatkozási alapot is képezhet a székelyföldi autonómia kapcsán – tette hozzá Markó.
Szlovákiában nagy a vita Az RMDSZ elnöke azt is megjegyezte, hogy Romániában nem központi kérdés a koszovói rendezés. Ugyanez Szlovákiára már nem igaz. Ján Kubiš külügyminiszter egy ízben azt mondta, hogy egyetlen más országban sem vitáztak annyit Koszovó jövőbeni jogi státuszáról, mint Szlovákiában. Északi szomszédunk többször is változtatta álláspontját, mígnem a közelmúltban Fico kijelentette: „Szlovákia kormányának nagyon nehéz lesz elismerni az önálló Koszovót, ha az egyoldalúan kiáltja ki függetlenségét.” A kormánypárti szlovák politikusok nem titkolják, hogy elsősorban azért félnek Koszovó önállóságától, mert az precedenst teremthet a felvidéki magyarok számára is. A szlovákiai ellenzék – az MKP kivételével – támogatja a kormány álláspontját. Ján Kubiš a koszovói helyzettel kapcsolatos kaotikus vitáról szólva kijelentette: „A Koszovóval kapcsolatos spekulatív vita rámutat komplexusainkra és bizonytalanságunkra.”
A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Csáky Pál szerint Szlovákia elsietett és amatőr álláspontjával az orosz vélemények befolyása alá kerül és ez hiba. „A pánszlávizmus és az oroszbarát irányultság lehet hogy érdekes, de minden esetben az orosz impérium érdekeit szolgálja“ - mondta az MKP elnöke.
Oroszország és a nemzeti kisebbségek
Koszovó helyzete persze nem csak a határon túli magyarok szempontjából érdekes, hiszen talán nem túlzás azt állítani, hogy 1990 óta ez az egyik legmegosztóbb kérdés Európában. Olyan kérdés, amely például újra kirajzolja Oroszország, és egykori udvartartásának az éles szembehelyezkedését az USA köré csoportosuló „nyugati tömbbel”, hiszen az USA egyértelműen jelezte, hogy hajlandó támogatni a többségében albánok lakta szerb tartomány önállósodását akkor is, ha egyoldalúan kiáltják ki azt.
Csáky szavaival élve „megmutatkozik az oroszbarát irányultság” egyes országok, így például Szlovákia és Románia esetében is. Persze ezen két ország álláspontját az „orosz medve” mellett legalább annyira befolyásolja a magyar kisebbség is, hiszen akármilyen megoldás is születik Koszovóban az így, vagy úgy hivatkozási alapként szolgálhatna akár a felvidéki, akár a székelyföldi magyarság számára.
Az EU-n belül egyébként nemcsak Szlovákia és Románia ért egyet Oroszországgal, hanem például Ciprus és Görögország is ellenzi Koszovó függetlenségét, de vannak fenntartásai Spanyolországnak is. Ez nem csoda, hiszen ezekben az országokban jelentős létszámú kisebbségek élnek, és számukra - ugyanúgy, ahogy a határon túli magyarok esetében - példaértékűvé válhat a koszovói albánok helyzetének rendezése. Az említett országok kormányai éppen ezért nem nézik jó szemmel a koszovói albánok Szerbiától való elszakadási szándékát.
Magyar álláspont
Hazánk nem foglalt egyértelműen állást arról, hogy Koszovó független legyen, vagy sem, hanem azt a Csehországgal és Lengyelországgal közös véleményét fejezte ki, hogy Koszovó függetlensége csak olyan ellenőrzött és irányított folyamat következtében jöhet létre, amelyből Szerbiát nem lehet kihagyni. Ez tulajdonképpen, amolyan semleges, minden oldalról védhető álláspont, ami a jelen helyzetben talán a legésszerűbb is. Arról ugyanis senkinek nem szabad megfeledkeznie, amire Pásztor István utalt: ha Koszovó egyoldalúan kikiáltja függetlenségét, az beláthatatlan menekülthullámot indíthat el a Vajdaság és Magyarország irányába is, ezért nagyon óvatosan kell kezelni a kérdést.
Hivatalos szerb vélemény: senkinek nem kell félnie!
Hogy valójában mi fog történni azt nagyban befolyásolhatja a szerbiai elnökválasztás hétvégi, második fordulója. Ha ugyanis a Szerb Radikális Párt jelöltje, Tomislav Nikolic megnyeri a második fordulót is az eddigi elnök Boris Tadic ellenében, akkor elemzők szerint Koszovó már másnap kikiálthatja függetlenségét, ami könnyen háborús helyzethez is vezethet. Viszont ha Tadic nyer, akkor személye garancia jelenthet a békés rendezésre, arra, hogy a rendezési folyamatot összehangolják az Európai Unióval, amely ellenőrzi a politikai lépéseket, hogy azok szigorúan összhangban legyenek az úgynevezett Ahtisaari-féle tervvel. Persze akármelyik elnökjelölt is nyer, nagyon nehéz lesz mindenki számára elfogadható javaslatot találni, mert Tadic és Nikolic egyaránt ellenzi a koszovói albánok autonómiatörekvését.
Ezt erősítette meg megkeresésünkre Vladana Bogetic is, Szerbia Budapesti Nagykövetségének kultúrattaséja: „Nagyon nehéz jóslatokba bocsátkozni a koszovói rendezést illetően, főképp a választások második fordulója előtt. Azért is, mert ez nemcsak politikai kérdés, hanem számos gazdasági és más egyéb vonatkozása is van. Ezt bizonyítja az is, hogy a nemzetközi társadalom rendkívül megosztott a koszovói rendezést illetően. Elég csak magát az Európai Uniót alapul venni, melynek a legkevésbé sincs egyetlen, világos álláspontja.” A magyar hivatalos vélemény viszont ezzel szemben nagyon is letisztult – mondta a szerb diplomata, aki hozzátette, hogy Magyarország, szomszéd ország lévén kellően nagy hangsúlyt fektet a kérdésre. A vajdasági magyarok félelméről, vagyis az esetleges menekülthullámról a következőket jegyezte meg Bogetic: nem szeretem használni a „menekültektől való félelem” kifejezést, mert Szerbiában minden szerb állampolgár egyenlő bánásmódban részesül, senkinek nem kell félnie!”