Az incidens nem szegte kedvét, a Nemzeti Színházban kellékesként eltöltött négy év után 1979-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol három évet tanult dramaturg szakon, majd 1982-1986 között filmrendező szakon végzett. Főiskolai évei alatt színészként is feltűnt kisebb szerepekben.
1988-ban Cseh Tamás dalaiból készített tévéfilmet Utóirat címmel, a következő évben mutatták be első mozifilmjét, a Szédülést. A lélektani kamaradráma forgatókönyvét még ő írta, azóta azonban rendre irodalmi alapokhoz nyúl. 1993-ban George Büchner Woyzeck című drámáját ültette át kortalan, mégis mai atmoszférába, az erős fekete és fehér színek alkotta képi világ tovább fokozta a nyomasztó légkört, a káoszt, a kilátástalanságot, amelyben a címszereplő kisember végül gyilkos lesz. Ekkor dolgozott először együtt Máthé Tibor operatőrrel, aki azóta is összes filmjét fényképezi. A film megkapta a Magyar Filmszemle fődíját és Szász János elnyerte érte az Európai Filmakadémia legjobb fiatal filmesnek járó Felix-díját.
Az 1997-es Witman fiúk Csáth Géza Anyagyilkosság című műve nyomán készült, az anyagyilkos testvérpár borzasztó történetében elsősorban a miértre kereste a választ. Tavaly ismét Csáth szövegeihez nyúlt, az Ópium - Egy elmebeteg nő naplójában feldolgozott többsíkú "szerelmi történet" a szenvedélyes beteg és az íróként is ismert, de alkotói válsággal küzdő és ópiumfüggő, érzelmek nélküli doktor viszonyát boncolja. Szászt - aki filmjét "passiójátéknak" nevezte - a női szenvedéstörténet izgatta leginkább, a női főszerepet norvég, a férfit dán színészre bízta. Alkotása a tavalyi filmszemlén négy díjat kapott, köztük a legjobb rendezés díját.
Szász Jánost erős lélektani hatású filmjeiben a bűn érdekli, alkotásait haditudósításoknak nevezi, amelyekben a képeknek kell sugallniuk azt, amit a történet el akar mondani. Különösen Tarkovszkij és a svéd filmek voltak rá nagy hatással, a Witman fiúk forgatása előtt végignézte az összes Bergman-filmet. A rendező szerette volna filmre vinni Kertész Imre Sorstalanság, Török Sándor A hazug katona, Wedekind A tavasz ébredése című műveit, de tervei nem valósultak meg. 2000-ben Steven Spielberg és a Soa Alapítvány megbízásából készítette A holokauszt szemei című dokumentumfilmet, a téma feldolgozására rajta kívül négy világhírű rendezőt kértek fel.
Rendszeresen rendez hazai és külföldi színházakban is, három évig Amerikában dolgozott, s jelenleg is tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A legnagyobb klasszikusokat állítja színpadra többek közt a Nemzeti Színházban, a Vígszínházban és a Bárka Színházban, több évadot töltött Nyíregyházán. Legutóbbi színpadi munkája a Bárkához kötődik, Csehov: Sirály című darabját idén januárban mutatták be.
Szász János 1995-ben kapott Balázs Béla-díjat. 1999-től az Európai Filmakadémia tagja, 2001-ben érdemes művész lett, 2001 májusában felvették az amerikai rendezők céhébe.
