Elmondta: a tárlaton a Kossuth-díjas művész személyes relikviái mellett összesen 85 alkotása szerepel. A különböző műfaji technikával kivitelezett munkák között kisbronz, mészkő, natúr és festett gipsz, márvány, terrakotta, vert bronzérem, öntött plakett is megtalálható.
A Móra Ferenc Múzeum saját anyagából bemutatja a Pallavicini Györgyöt ábrázoló bronz szobrot, amelyet először most láthat majd a közönség. A többi munka az ország különböző pontjairól érkezik a Tisza-parti városba; a tárlathoz hozzájárul a Magyar Nemzeti Galéria, a zalaegerszegi Strobl emlékmúzeum, számos magángyűjtő, az Országos Levéltár is.
Emellett Kisfaludi Strobl Zsigmond számos köztéri szobráról készült fotók is szerepelnek a tárlaton; egyebek mellett láthatja a közönség a Benczúr Gyula festőművészről és Nagy Lajos királyról készült portrét, melyek a szegedi Dóm teret körbeölelő Pantheonban vannak.
Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884-1975) a 20. század egyik legjelentősebb, nemzetközileg leginkább ismert magyar szobrásza a Zala megyei Alsórajkon született. Korán megmutatkozó tehetsége a húszéves korában elnyert megyei ösztöndíj segítségével bontakozott ki. Az Országos Mintarajz Iskolában, amely a Képzőművészeti Egyetem elődje volt, 1905-1908 között tanult. Műveivel már 1905-től kiállításokon szerepelt, első jelentős sikerét 1912-ben aratta Finálé című szobrával. Ezt követően tanulmányutak keretében járta be Európa nagyvárosait, volt Firenzében, Rómában, Londonban, Párizsban.
Fiatal korában főleg portrékat és aktokat készített. Az első világháborút követően a köztéri szobrai a legkeresettebbek voltak, ma is számos hősi emlékműve áll. 1931 és 1937 között Angliában a kor vezető személyiségei rendeltek tőle portrét, a szigetországi sikerek és az 1937-es párizsi világkiállításon kapott aranydiploma itthoni hírnevét is tovább növelte.
A II. világháborút követően is a kedvelt művészek közé tartozott, elkészítette többek között a gellérthegyi monumentális Szabadság-szobrot és mellékalakjait, vagy a fővárosi Kossuth téri Kossuth-emlékmű főalakját.
