"A belső koalíció nem új ötlet, de tisztességes"
Meg kéne kérdezni polgármestereket, a tanácsosokat, akiket most az RMDSZ színeiben megválasztottak, hogy hogyan élték meg azt, hogy a Fidesz eljött ide, s ellenük is kampányolt - nyilatkozta a HírExtrának Markó Béla, az RMDSZ elnöke
2008. július 17. csütörtök 11:59 - Kőrösi Viktor Dávid
Az RMDSZ-nek kivel jobb a viszonya, a román pártokkal, vagy az MPP-vel? Kiket tekint ellenfélnek?A román pártok olyan értelemben nem ellenfeleink, hogy választásokon nem nagyon kerülünk egymással szembe, hiszen mindmostanáig Romániában etnikai szavazás volt. Ezt önkormányzati választásokon hellyel-közzel sikerült áttörni, például Szatmárnémetiben, Zsombolyán, vagy Szászrégenben, van polgármesterünk, pedig mi magyarok kisebbségben vagyunk. Tehát választásokon nem ellenfeleink a román pártok. A román pártok és a román többség képviselői ellenfeleink, ami a magyarság helyzetének rendezését illeti, nagyon sokszor. Egyesek közülük, az ultranacionalisták meg ellenségeink is. Ami a Magyar Polgári Pártot illeti, ők legutóbb, az önkormányzati választáson valóban, ha akarom versenytársaink voltak, ha akarom ellenfeleink. Főleg akkor, amikor néhány helyen annak ellenére indítottak jelöltet, hogy tudták, hogy ezzel eredményt nem érnek el.
Szilágy megyét hozták fel erre példaként.Igen. A jelöltindítással elüthetik a másik magyar jelöltet a tisztségtől, s ezáltal magát a magyarságot ettől a vezető funkciótól. Ez valóban így is történt, például Szilágy megyében.
Elnök úr, a helyhatósági választások második fordulója óta kereken egy hónap telt el, azóta gondolom levonták a megfelelő tanulságokat. Nagy vonalakban mire jutottak?Egyrészt továbbra is érvényes, amit a választások utáni eufóriában mondtunk – hiszen eufória mindig van, hogyha választási győzelemről van szó –, hogy nyertünk a választásokon, s nagyon fontos bizalmi szavazás is volt ez tulajdonképpen, ha azt nézem, hogy a magyar szavazatok 85%-át kapta az RMDSZ és 15%-át a Magyar Polgári Párt. Azóta persze elvégeztük a magunk elemzését, és ma már nem az ünnepléssel foglalkozunk, hanem azzal, hogy nagyon pontosan próbáljuk feltárni az okokat ott, ahol veszítettünk. Úgy látom, hogy legtöbb helyen, ahol veszítettünk az volt a gond, hogy az RMDSZ nem dolgozott jól, az RMDSZ polgármestere, vagy önkormányzati képviselői nem teljesítettek kellőképpen, vagy általában zavar volt köztünk és a saját közösségük között lévő viszonyban. Még annyiban változott a helyzet, hogy ma már készülünk az őszi parlamenti választásokra, s azt is felmértük, hogy bár az RMDSZ, ha egyedül vág neki a választásoknak, akkor is lesz magyar parlamenti frakció a következő négy évben, mert erre mindenképpen képesek vagyunk, viszont adott esetben gyengébb lesz ez a frakció mint most. Éppen ezért kínáltunk fel összefogást a Magyar Polgári Pártnak.
2004-hez képest hogyan változott az RMDSZ tanácsosainak, illetve polgármestereinek a száma?2004-ben a végső leltározás, összesítés után a Központi Választási Iroda 186 polgármestert írt az RMDSZ neve mellé, most 184-et.
Tehát akkor nem volt olyan jelentős hatással az MPP léte az RMDSZ eredményére.Hát ez a különbség; az RMDSZ-nek 184, az MPP-nek 11 polgármestere van
Ez összesen 195 magyar polgármester jelent.Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy néhány közigazgatási egységgel több van Erdélyben. Nem sokkal, néhánnyal, mert közben alakultak községek. Nem számoltam utána, ez három-négy pozíciót jelent.
Tehát akkor azt el lehet mondani, hogy tulajdonképpen az MPP létével a magyarságnak több képviselője van Erdélyben, mint négy évvel ezelőtt.Nem hiszem, hogy ez az MPP-nek lenne köszönhető, mert nem tudjuk megmondani, hogy ha az MPP nem indított volna külön jelölteket, akkor nem lenne-e ennél is több polgármesterünk. Én nem állítom azt, hogy 2004-ben a maximumot tudtuk teljesíteni. 2004-ben is úgy vágtunk neki az önkormányzati választásoknak, hogy akkor már egy fél évvel folyamatos konfliktusban voltunk az RMDSZ-en kívüli politikai csoportosulásokkal, akkor is elindítottak román pártok listáin Erdély szerte jelölteket az RMDSZ-szel szemben. Tehát ugyanazok, akik most a Magyar Polgári Pártban vannak, négy évvel ezelőtt román pártok listáin indultak. Szerintem egyáltalán nem biztos, hogy a mostaninál egységesebb, szolidárisabb fellépéssel ne lenne több önkormányzati vezetőnk. A példát az előbb említettük. Az RMDSZ-nek van négy megyei önkormányzati elnöke, – mert nálunk közvetlenül választják a megyei elnököket – de az ötödiket, Szilágy megyét pont a megosztottság miatt veszítettük el, tehát ezzel több lenne. Ilyen esetek a polgármestereknél is voltak.
Az belső koalíciót elnök úr miért mostanában vetette fel, illetve az RMDSZ miért most állt elő ezzel, miért nem akkor, amikor már érezhető volt az elégedetlenség, illetve az MPP körüli alakulási mizéria?Mi többször nekifutottunk ennek a megegyezésnek, s ennek persze vannak különböző változatai. Például a tavalyi európai parlamenti választások előtt
Tőkés Lászlónak, s ez által azoknak, akik mögötte állnak, közös listát ajánlottunk. Akkor is elmondtuk, hogy ez, ha elfogadják ezt a közös listát, akkor az nem azt jelentené, hogy feltétlenül alá kell vetniük magukat az RMDSZ minden döntésének. Akkor is ki lehetett volna alakítani tulajdonképpen egy ilyenfajta belső koalíciót. Még akkor is, ha ezt így nem fogalmaztuk meg. Az önkormányzati választások előtt meg azt ajánlottuk a Magyar Polgári Pártnak, hogy vegyenek részt az RMDSZ által szervezett előválasztásokon és közösen válasszuk ki a jelölteket. Mostanra pedig kikristályosodott ez a szerintem eléggé egyértelmű ajánlat, s az én véleményem szerint nagyon is nyitott ajánlat, hogy legyen belső koalíció. Az erdélyi magyarság képviseletét nem tehetjük kockára azzal, hogy megosztottan veszünk részt a parlamenti választásokon. Számunkra a formális koalíció nem lehetséges, mert az 8%-os küszöböt követelne.
Viszont van egy alternatív küszöb.Az alternatív küszöb külön pártokra vonatkozik. Értelmezhető valóban a törvényszöveg úgy is, hogy koalíciókra is vonatkozik, de mi nem tehetjük kockára a képviseletet úgy, hogy például ezt az értelmezést az Alkotmánybíróság, vagy a Központi Választási Iroda egy adott pillanatban nem fogadja el. Ismétlem: pártoknak 5%, két párt koalíciójának 8% a teljesítendő küszöb, három párt esetében még ehhez hozzátevődik, s négy párt esetében megint csak. Tehát 5, vagy 8. Alternatív küszöbként csak az szerepel, hogy három szenátori és hat képviselői körzetben relatív többség kell. A törvény logikája egyértelmű. Ha százalékokban különbség van, akkor alternatív küszöbben is különbségnek kell lennie. Hogy a törvény itt rosszul fogalmaz-e, azon vitatkozhatnánk évekig, de ha például az Alkotmánybíróság törli az így bejutott magyar képviseletet, akkor viszont azt hiszem, hogy nagyon rosszat tennénk a saját közösségünknek. Másrészt pedig nincs is ilyen kényszer. Az RMDSZ 85%-ot ért el, s van egy Magyar Polgári Párt, amelyik összegyűjtött 15%-ot. Ha van egy alternatív párt, akkor én azt hiszem, hogy a legtámogatottabb szervezetben és a legegységesebb közösségben is az a 15% végülis összegyűjthető. Tehát azért gondolkozzunk logikusan, egy demokráciában ez természetes. Ez nem azt mutatja, hogy most arra van kényszer, hogy két pártra bontsuk az erdélyi magyarságot. Ez azt jelenti, hogy el kell fogadnunk, hogy van egy RMDSZ-en kívüli szerveződés, csoportosulás, amely pártként bejegyeztette magát és ezt a 15%-ot is be kellene juttatni a parlamentbe. Ezért felajánlottuk a belső koalíciót, az RMDSZ listáin indulnának a Magyar Polgári Párt politikusai egy egyezség nyomán, megállapítva, hogy mi az arány, s hol indulnak az ő jelöltjeik. Utána pedig – ezt is elmondtuk – azok, akik az RMDSZ listáján jutottak be, nyugodtan felléphetnének külön, kezdeményezhetnének külön, meghatározhatnák továbbra is magukat, mint Magyar Polgári Párti politikusok, s négy év múlva az önkormányzati választásokon megpróbálnának egy másik arányt elérni. Kivéve egészen fontos eseteket, amikor nem szavazhatunk többféleképpen, de ezt is listázni lehetne, például kormányzás kérdése, kormányra lépés, bizalmatlansági indítvány, költségvetés, de nyilván erről is lehet beszélni, hogy ezt ki hogyan látja. Én ennél tisztességesebb, világosabb ajánlatot nem tudok elképzelni a részünkről.
Már egy ideje megy a huzavona, hogy mikor találkozik elnök úr Tőkés Lászlóval. Tőkés legutóbbi verziója az volt, hogy találkozzanak a tusványosi szabadegyetemen. A legfrissebb hírek szerint Ön távol marad onnan. Ez betudható esetleg a nem feltétlen baráti légkörnek?Nézze, ez egy Fidesz-tábor, vagy fogalmazhatunk úgy, hogy egy Fidesz által támogatott tábor, de mindegy, hogy hogyan fogalmazunk, ez egy alkalom, amikor a Fidesz vezető politikusai eljönnek Erdélybe, s elmondják a véleményüket, találkoznak erdélyi politikusokkal, időnként román politikusokkal is. Ez így volt kezdettől fogva, s ez mind rendben van, de nekünk ebben a pillanatban van a Fidesszel egy rendezetlen ügyünk. A Fidesz, szerintem egy nagyon rossz döntést követően, mindvégig az RMDSZ ellen kampányolt az önkormányzati választások előtt, és hát az előbb beszéltem 184 polgármesterről. Meg kéne kérdezni őket, vagy a tanácsosokat, vagy a megyei elnököket, akiket most az RMDSZ színeiben megválasztottak, hogy hogyan élték meg azt, hogy a legnagyobb magyarországi párt – mert ebben a pillanatban ugye nekik van a legnagyobb támogatottságuk – eljön ide. Nem egy-két ember, hanem gyakorlatilag minden vezetője megfordult Erdélyben, s az RMDSZ ellen kampányol. A politikában sok minden elképzelhető, s sok minden elfogadható, de az, hogy ezt csuklás nélkül lenyeljük, s ne szóljunk semmit, az nem. Tehát ez lerendezhető, s le is kell rendezni. Éppen ezért nem várhatja el senki tőlem, hogy a Fidesz-táborban megjelenjek, amíg ezt a kérdést nem tisztáztuk.