A szépségek sportja
Az olimpiát nemcsak ferde szemmel, de férfi szemmel is nézhetjük. Ha azonban így teszünk, kiderül, egész más sportok válnak kedvenceinkké, mint egyébként. Rögtön előkelő helyre kerül a gerelyhajítás, a torna, vagy a rövidtávfutás. A sport szépségei helyet
2008. augusztus 16. szombat 13:59 - Pénzes Dávid
Szeretem a gerelyhajítást. Olyan…izgalmas sport. Igaz eddig sosem néztem mégis, ezen az Olimpián kivételt teszek. Ahogy repül, mit repül… úszik a gerely a levegőben, az olyan szép látvány. Ahogy belefúródik a földbe és meg-megremeg a vége. Egyszerűen csodás! És drukkolni, hogy a következő még messzebbre hajítsa… Minden valószínűséggel férfitársaim is így vannak ezzel. Oda fogunk ülni és megnézni a versenyeket. Főleg a nőit. Na nem azért, mert ott van a világ legszebb gerelyhajítója. Nem. Az hogy Leryn Franco is megmutatja majd magát, és megmarkolja a sportszert egyáltalán nem befolyásol majd minket. Persze lehet, hogy véletlenül tátva marad a szájunk, ahogy a közelin mutatják a paraguayi gyönyörűséget, de ez csak azért lesz majd így, mert elámulunk ennek a sportnak a tökéletességén.
Azért nem kell nagyon elkomorodnunk, hogy dél-Amerikáig kell elfuttassuk a tekintetünket, ha szép sportolót akarunk látni. Saját házunk táján is jócskán akad férfiszívet melengető látvány. Ha például bekukkantunk a vízilabdás lányok öltözőjébe, és tekintetünket Drávucz Ritára (nyitókép) szegezzük, úgy járhatunk, mint Phelps Cseh Lacival: hosszú időre odaragad. Aztán, ha átmegyünk másik éremesélyes csapatunkhoz, bizony szintén résen kell lennünk. A kézilabdás lányok öltözőjében nagy bajban lennénk. Mert Görbicz Anita nem csak a pályán tud szép dolgokat felmutatni, Kovacsicz Mónikát sem csak jobbszélsőként elkövetett góljai miatt szeretjük, és Vérten Orsit sem dobálnánk kővel ha közeledni szeretne.
A horvát magasugrót Blanca Vlasicot is sokan vallják az egyik legszebb sportolónőnek, de ott van a brazil kedvenc, Juliana Felisberta Silva, aki a strandröplabda meccsek nézőinek okozhat forró pillanatokat. Ivet Lalova rövidtávfutó is bőven megüti a szépségszintet, ahogy Alicia Sacramone, az amerikai – mára csapatban olimpiai ezüstérmes – tornászlány vagy Jannie Finch, a német kézilabda válogatott barbibabája.
Ha már unjuk a bírókon eldőlő meccsek szívinfarktust okozó tehetetlenségét, kedvenceink kiesését, a durva sérülések látványát, vagy az ásításba fúló, érdektelen sportágakat, váltsunk. Találjuk meg a sportolók mögött a nőt, a szépséget, a harmóniát. Szerencsére olyan sokat nem is kell keresni. Elég, ha tágra nyitott szemekkel követjük a hölgyek versenyszámait. Nézzük a ragadozó szemével az olimpiát!