30 éve írták alá

Az egyiptomi-izraeli megbékéléshez az nyitotta meg az utat, hogy a szovjet befolyást terhesnek érző Egyiptom nyitott a Nyugat felé. Történelmi lépés volt, hogy Anvar Szadat egyiptomi elnök 1977-ben Izraelbe látogatott, ahol beszédet is mondott a kneszetben.

Menahem Begin izraeli kormányfőt és Szadat egyiptomi államfőt Jimmy Carter amerikai elnök ültette tárgyalóasztalhoz 1978. szeptember 5-én a Washingtontól 80 kilométerre lévő Camp David-i elnöki rezidencián. A különtárgyalások megkezdéséért az arab államok megszakították a kapcsolatot Egyiptommal, az Arab Liga még Kairó tagságát is felfüggesztette a szervezetben.

A megbeszéléseket mind Izrael, mind Egyiptom többször ott akarta hagyni, a tárgyalások folytatásához mindannyiszor az amerikai elnök személyes közbelépésére volt szükség. Végül két megállapodást sikerült tető alá hozni: az első a Biztonsági Tanács határozatain alapuló békeszerződések aláírását irányozta elő, egy igazságos, átfogó és tartós közel-keleti rendezést, amely magába foglalta a Jordán folyó nyugati partvidékét és a Gáza-övezetet érintő, háromfokozatú tárgyalások menetének rögzítését is.

Izrael és Egyiptom vállalta, hogy tartózkodik az erőszak alkalmazásától, és a vitás kérdések rendezésében a diplomáciai eszközöket részesíti előnyben. Rögzítették, hogy a keretegyezmény aláírásától számított három hónapon belül békeszerződést kötnek, melynek alapja a gazdasági szankciók megszüntetése, a diplomáciai kapcsolatok felvétele, valamint a teljes elismerés kell, hogy legyen. A második megállapodásban a két állam kötelezettséget vállalt az egyezményben foglaltak megvalósítására, és fontos területi kérdéseket is tárgyalt.

A megállapodások értelmében Izrael feladta a Sínai-félszigetet, ám az 1979-ben aláírt békeszerződés csak rövidtávon hozott fejlődést Izrael és Egyiptom, valamint az arab államok közötti kapcsolatban.

A békekötés ellen mindkét oldal szélsőségesei elszánt harcot kezdtek. A Sínai-félszigetről való visszavonulás utolsó szakaszában izraeli telepesek súlyos összecsapásokat kezdeményeztek az egyiptomi katonákkal, az egyiptomi szélsőségesek pedig 1981 októberében egy kairói katonai parádén meggyilkolták Anvar Szadatot.

Bár a Camp David-i egyezményekért az izraeli miniszterelnököt és az egyiptomi elnököt 1978-ban Nobel-békedíjjal tüntették ki, s a két ország között javult a viszony, ebben gyökeres áttörés nem következett be: a gazdasági és turisztikai kapcsolatok szinte elhanyagolhatóak, Hoszni Mubarak több évtizedes elnöksége alatt mindössze egyszer látogatott Izraelbe. Míg harminc évvel ezelőtt az egyiptomi és az izraeli közvélemény támogatta a békekötést, napjainkban ellenséges államként tekintenek egymásra az izraeliek és az egyiptomiak.