Zsidó, keresztény kapcsolatok

A rendezvényen részt vett Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi és Szabó Lajos, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanszékvezető professzora.

Pálinkás József a közös hitet és a mítoszokhoz való viszonyulást emelte ki a beszélgetés során a zsidó-keresztény kultúrából. Kitért arra, hogy manapság Európában "beteges sokszínűség-keresés" zajlik, holott "különbözni csak úgy lehet, ha van mitől eltérni". Pusztán a különbözőség hangsúlyozása nem ad tervet Európának a közös jövőre nézve - mondta.

Az MTA elnöke kiemelte, hogy Európában az irodalomban, az építészetben, a filozófiában és a tudományban egyaránt fellelhető a zsidó-keresztény kultúra hatása. Megállapította: ha nem veszik figyelembe azokat az alapvető értékeket, amelyeket ez a kultúrkör képvisel, nem erre alapoznak, akkor "Európa rossz irányba megy". Ezekhez az értékekhez sorolta egyebek mellett az élet tiszteletét, a lét magasabb értelmébe vetett hitet és a szabadsághoz való jogot.

Az Egyesült Államokból kiindult hitelválságra utalva Pálinkás József azt mondta: erkölcsi alapok nélkül -, amelyeket a zsidó-keresztény kultúra közvetít az embereknek - veszélybe kerülhetnek a kulturális, gazdasági vívmányok.

Schweitzer József arról beszélt, hogy a politikai romlás az erkölcsi romlás egyenes következménye lehet, mert "az igaz dolgokat csak igaz eszközökkel lehet érvényre juttatni", emiatt nem áll meg az a tétel, miszerint a cél szentesíti az eszközt. Annak is hangot adott, hogy a szent életre, az erkölcs legmagasabb fokára való törekvés minden hitét gyakorló embernek kötelessége.

Az erkölcsi tanításra utalva hozzátette, nem csak az Újszövetségben, hanem már az Ószövetségben is egyetemes érvénnyel megfogalmazták a szeretet parancsát. Megjegyezte, hogy "nem egymással kell harcolni, hanem segítő kezet kell nyújtani egymásnak".

A főrabbi szólt arról, hogy a zsidó-keresztény kultúra közös gyökere kimutatható Madách Imre Az ember tragédiája című drámájában is, amelyben Isten előre feltárta Ádámnak az emberiség történetét.

Szabó Lajos megjegyezte: az Ószövetségben a próféták akkor szólaltak meg a legélesebben, amikor szociális válságban volt Izrael népe, és a kormányzat hazudott, vagyis nem tartotta be az erkölcsi normákat.

Megemlítette ezzel összefüggésben, hogy 1989 óta a rendszerváltás ellenére Magyarországon nem sokan veszik igénybe a hitoktatást, "sokan kiestek a vallásos tartalmak megismeréséből". Ez a negatív tendencia megítélése szerint ahhoz vezet, hogy sokan nem rendelkeznek kiforrott világképpel, és "ide-oda csapódnak a világban".