Jelenleg a plafontörvény helyzete úgy fest, hogy az eredetileg SZDSZ-es javaslatot sikerült összeegyeztetni a Fidesz elképzeléseivel, sőt, a kormánypártok anyagi felelősségre vonása is törvényerőre emelkedhet. Utóbbi Varga Mihály volt pénzügyminiszter nevéhez fűződik, azt azonban az SZDSZ sem vitatja. Ezzel kapcsolatban az MSZP és az MDF képviselőinek – az MTI tudósítása szerint – nem volt nyilatkozati joga, így az ő álláspontjukat még nem ismerjük.

Előzmény: közpénzügyi törvény

A plafontörvény előélete a közpénzügyi törvényben gyökerezik – válaszolta kérdésünkre Szabó Lajos, az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának szocialista alelnöke. A közpénzügyi törvényt másfél éve tárgyaljuk ötpárti egyeztetéseken – folytatta a politikus –, amelyen az öt parlamenti párton kívül a kormány is részt vett. A költségvetési plafon, mint költségvetési-politikai szabály már azon az egyeztetésen is felmerült, amit az SZDSZ később kiemelt. Az MSZP a plafontörvényről nagyon szívesen tárgyalt eddig is és a jövőben is, mint egy hosszabb távra vonatkozó közpénzügyi szabályozás része, annak elfogadása érdekében – mondta Szabó.

Szabó Lajos álláspontja szerint a költségvetési-politikai szabályoknál a kiadási plafonkorlátnak és a reáladósság-szabálynak egymásra épülve kell megteremteni a lehetőséget arra, hogy egy fegyelmezettebb költségvetési politikát tudjon a parlament elfogadni. Ez azt jelenti, hogy a kiadási plafon egy korrigált, konszolidált elsődleges kiadásra vonatkozó szabály kell, hogy legyen. Ez biztosítaná a költségvetés korlátozását, ugyanis a kormány korlátozva lenne abban, hogy milyen költségvetést tud benyújtani a parlamenthez.

Befagyasztott költségvetés?

A mai időszakra lefordítva ez azt jelenti, hogy az MSZP el tudja fogadni, hogy az SZDSZ által benyújtott módosító indítványokban 2009-re a korrigált, konszolidált elsődleges kiadás a 2008. évi szinten kerüljön befagyasztásra, az előterjesztő szándéka szerint legfeljebb annyi lehet jövőre, mint most – mondta Szabó.

2010-11-re vonatkozóan úgy állapodtak meg a pártok és a kormány, hogy ez a korrigált, konszolidált elsődleges kiadás legfeljebb az inflációval plusz a GDP-növekedés felével nőhet.

Az MSZP által szorgalmazott másik szabály az úgynevezett reál-adósság szabály, amelynek Szabó szerint az a célja, hogy az államadósság a nemzeti össztermékhez viszonyítva ne tudjon növekedni.

Partnerek, önkormányzatok

Az MSZP partner abban, hogy a közbizalmat helyreállítsa a parlament, s ha törvényhozás szerint a plafontörvény szükséges ehhez, akkor a szocialisták állnak a tárgyalások elébe – mondta a politikus.

Szeretnénk, ha ez a szigor az önkormányzatokra is kiterjedne – mondta Szabó Lajos. A közpénzügyi szabályozásról való vitában is kifejtettük a véleményünket. Azért nyújtottuk be külön, hogy az egyéb megegyezéseknek ne legyen gátja, hiszen az önkormányzati szabályozás kétharmados törvény – mondta a politikus.

Az önkormányzatok működési kiadásainak szigorúbb ellenőrzésére tehát nagyobb szükség van, azonban az önkormányzatok beruházási pénzeit nem szabályozná ez a plafon. A működési költségekről azonban meg kell állapítani egy számítási módot, amely a költségvetési törvénnyel párhuzamosan futó önkormányzati törvény közpénzügyi szabályozással összefüggő módosításának mellékleteként jelenleg is az Országgyűlés előtt van.