És elkezdte

Köszön és megköszön. Majd nosztalgiázik: ’89, az első beszéd, dicső pillanatok, önmaga Churchillhez való hasonlítása - meg egy két poén. De mint megjegyzi, sok a mondanivalója: az ország helyzete indokolja ezt. Nem lacafacázik: nekiesik a kormánynak, előhúzza varázscilinderéből a válságot is. "A világgazdaság lefagyott".

"A válságnál egy mélyebb és fontosabb dolog megy végbe: egy korszakos változás tanúi vagyunk." Hasonlatai tárházából most egy írógépet vesz elő, amely az országot szimbolizálja. Szerinte ezt az egészet ki kellene dobni és beszerezni egy számítógépet (lásd írásunkat Orbán megújítási gondolatairól).

Természetesen összehasonlítja a mostani válságot a régi válsággal is. Viszont megjegyzi, hogy most a "pénz túltermelése" okozta a problémát. A változásnak előnye is van, és ebből reményt kovácsolhatunk valami jobbra - állítja, majd hozzáteszi hogy ennek azért kockázata is van. Fut még néhány kört a válság körül - elmondja ugyanazt másképp - és kifejti, hogy az ég adta világon minden, mindenhol meg fog változni a válság miatt.

Ami megtörténhet az meg is fog történni -idézi Goethe-t, bár a mondat jobban illene jelenleg Murphy-hez. Boncolgatja, hogy mennyire lenne jó szabályozni a piacgazdaságot, kitér múltjára, hibáira, majd a válság mostani, piacgazdasági okaira (ami a "láthatatlan pénz"-hatás: hitelek ami felett nincs fedezet). Viszont szerinte a mostani válság elég a kijózanodáshoz, és "kirajzolódni látszik a józan ész korszaka".

"Minden az emberen múlik!"

Véleménye szerint a válságok konkrét bankárok, hitelminősítők, a nekik falazó politikusok és a hitelt felvevő emberek okozták a válságot, és nem elvont ideológiák. Ezért szakadt minden a nyakunkba, De most már egy jobb világ jön, új emberekkel és nekünk erre kell összpontosítanunk. "Rend lesz, becsület és törvénytisztelő életvitel."

Persze ehhez munkahelyek kellenek (tömeges közmunka) és a problémák megoldása -állítja. Felhozza a három igenes népszavazást, mint dicstettet és megemlíti az állam piaci szerepvállalásának fontosságát, valamint ellenzi a privatizációt. "Az államnak és a politikusoknak vissza kell szerezniük a lehetőséget, hogy a választók akaratát érvényesítsék."

Kifejti, hogy mások plántálták belénk azt, hogy "ami kívülről jön, az csak jó lehet". A reformokkal ijesztget,ami "főleg akkor rossz, ha a szocialisták hozzák fel". Megemlíti a baloldali reformkommunizmust, amihez hozzáteszi: nem érti miként lehet megreformálni valamit, ami nincs. Elárulja azt is, hogy a pénz túl fontossá vált: legyűrte a politikát és a társadalmat egyaránt. "minden mérhető pénzben, tehát pénzben is kell mérni -ami hazugság!" Reményei szerint ez az új rendszerben megváltozik majd.

" A világ vonata megmozdult, mi viszont állunk!"

Elmondása szerint "nálunk nincs változás", míg máshol már elkezdődött. Nálunk azért súlyosabb a válság, mert a vezetők ragaszkodnak a "régi világhoz". Azt is elmondja, hogy a vezetők nagy része nem ért ahhoz, amit csinál, és hogy ez könnyen értelmezhető a jelenlegi magyar kormányra (lásd anyagunkat).

Kevesebb a dolgozó, lassul a gazdasági növekedés és kormánynak fogalma sincs hogy állítsa ezt meg - állítja. Szóba hozza a költségvetést is - mind a mostani, mind az Orbán kormány idejében - egyértelműen önmagát hozva ki győztesnek. Azt is megemlíti, hogy ők bevezették volna az eurót "2007-ben- a szlovénokkal együtt -, vagy 2008-ban", de az idő múlásával ez csúszott 2009-re és tovább, majd végül nem lett semmi. Szidja az IMF hitel is, majd kissé elbizakodottan megjegyzi - utalva arra hogy a hitel folyósítása 2010-es választásoknál áll majd le-: "a pénz az övék, a gond meg a mienk".

Rátér a bűncselekményekre (ami egyébként nem nőtt, csak látványosabb lett - a szerk.), a büntetések szigorítására és a rendőrség nem túl biztató helyzetére is."Nem azért tartják a politikusokat hogy bajt okozzanak, (...) hanem azért hogy megoldást kínáljanak a cudar időkre. Az emberek dühösek és gyökeres változást akarnak. Csakhogy erre új emberek kellenek." Konkrét példákat persze most sem hoz, de megjegyzi, hogy ő nem fogja feladni.

Kifejti, hogy ő maga azért lépett a politika színterére, mert változást, változtatni akart. Az ő célja, hogy elbontsa azokat az akadályokat, amik Magyarországot akadályozzák, és hogy megnyissa a lehetőségek kapuit. Azt is megjegyzi,hogy egy ember mindenre nem képes, ezért vannak ők sokan.

Persze sok ember nem hisz abban, hogy bárkik is képesek jobb irányba változtatni. - teszi hozzá. De kéri, hogy "emlékezzetek rá": egyszer mi már "jó irányba fordítottuk az országot". "Be fogjuk bizonyítani! Nem legyőzni akarjuk a kormány politikáját, hanem túl akarunk rajta lépni!" Megemlíti a határrevízió vízióját, és felhozza a közelgő EP választás fontosságát is. Beszédét a következő szavakkal zárta: "Új irányt Magyarország, új irányt magyarok!"

Végszó

Tehát megtudhattuk, hogy az országnak változás kell, és hogy a Fidesz mindezt jól csinálná, a kormány meg most rosszul működik, De egy árva szó sem esett arról amit mindenki a legjobban várt: a Fidesz konkrét programjáról.