Bajban van a Republic - mi lesz veled, Cipő?
Súlyos tüdőbetegség, most pedig rejtélyes karsérülés – Cipőre, a Republic zenekar énekesére nehéz idők járnak mostanság. Mi történt a frontemberrel, és mikorra épül föl?
2009. június 2. kedd 09:40 - HírExtra
– Még nem gyógyult meg száz százalékosan, de szerencsére a koncerteken semmi nyoma sincs annak, hogy még nem teljesen egészséges – mondta Cipő, alias Bódi László énekes állapotáról a Republic zenekar menedzsere, Abella Miklós.
Hogy miért van szükség a magyarázkodásra? Bizony a Szállj el kismadár, az 57-es út és még legalább két tucat sláger alkotója, a Republic frontembere – nem saját hibájából – kissé
szétcsúszott mostanság.
Januárban
súlyos tüdőgyulladással kezelték az énekest, egyes orvosok szerint életveszélyben is volt. Cipő azonban felépült, s összeszorított foggal is színpadra állt.
Mint ahogy ezt tette most is: begipszelt kézzel állt a
mikrofon elé Füzesabonyban. Menedzsere ugyan tagadta, hogy komolyabb problémája lenne az énekesnek – azt állította, hogy csupán egy kötés van a karján, pedig nagyon is gipsz az.
Legyen. Elhisszük neki. Cipő ugyanis sérült karral is képes énekelni – ez a lényeg. A tizenhat tonna fekete szén pakolása pedig még ráér egy-két hetet…
Forrás: HírExtra/Blikk
A szív látható útjait
Körbesétálni mind
Volt erőm annyi még
Az éjszakán már nem vágok át
Csak a távolban várj
Még nem cseréltem csodát
Hóban alvó világ
Könnyező változást
Még nem olvaszt, csak onnan szeress
Csak a távolból nézz rám
Az égi vadász, ha rámtalált
Hova menekülnék innen át
Új szerelem, új halál
Ami kikerül nem fáj
Nézz messziről, mint a Hold
Gyenge fényeddel oldj
Tudjak úgy lenni már
Mint egy emlék, csak felhővirág
Mi a távolban száll
Várj, az égi vadász, ha rám talált
Hova menekülnék innen át
Új szerelem, új halál
Most hova meneküljek innen át...
Nesztelenül visz réten a csizmánk
Puha szőnyeg az út
Ezer apró élő táj
Arcom a fényből a szellemek írták
Az övét ugyanúgy
Aki régen távol már
Ne veszítsd el az angyalok álmát
Legyen úgy a világ
Mint hogyha nem volnánk
Visszatérnek az éjjel a bálnák
Levegőt vesz a táj
Mint hogyha nem volnánk
Minden élet után
Elfogy a jó körülöttem egészen
Ahogy elfogy az út
Hazatér és nem jön már
Durva világod a lét tenyerében
Szöget üt, szigorút
A varázs mind arrébb áll
Ne veszítsd el az angyalok álmát
Legyen úgy a világ
Mint hogyha nem volnánk
Visszatérnek az éjjel a bálnák
Levegőt vesz a táj
Mint hogyha nem volnánk