Nálunk

Augusztus 20. számunkra egyet jelent az államalapítás időpontjával. Ezen a neves napon emlékszünk Szent Istvánra, aki megalapozta a magyarság történelmét. Már a középkorban is jelen volt a kultusz, ám a török hódoltság alatt eltűnt. Az Aranybullában (1222) találkozhatunk legelőször a neves nap kitüntetésével, a neve ekkor a "szent király ünnepe" volt. Igaz akkortájt nem augusztus 20-án tartották.

A monarchia idején ismét jeles nappá vált az ünnep, innentől kedve gyakorlatilag a mai napig , ünnepeljük. Három nemzeti ünnepünk közül (március 15., augusztus 20., október 23.) ez a legkevésbé megosztó. Ilyenkor tulajdonképpen minden magyar állampolgár ünnepel valamilyen módon.

A történelemben

A világtörténelemben és hazánkban is számos más nagy és érdekes esemény köthető a magyarok jeles napjához. A teljesség igénye nélkül megéri feleleveníteni a legfontosabbakat:

636 - jarmúki csata: az arab hadak Khalid ibn al-Walid vezetésével átvették az irányítást a mai Szíria és Palesztina területe felett, mely akkor a nagy Bizánci Birodalom része volt.

1083 - I. László szentté avattatja I. Istvánt és Gellért püspököt. Ekkor engedte ki Salamont, aki IV. Henrik német-római császárhoz ment Regensburgba.

1775 - a spanyolok a tengerentúlon építettek egy erődöt, mely később Tucson városa lett Arizónában.

1849 - Gróf Vécsey Károly honvéd tábornok Borosjenőn kapitulált a cári csapatok előtt. Október 6-án utolsóként végezték ki, utolsó szavai a következők voltak: "isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt".

1858 - Charles Darwin első ízben publikálja az evolúció elméletét, hasonlóan Alfred Russel Wallace hasonló elgondolásához.

1866 - Andrew Johnson amerikai elnök hivatalosan bejelenti, hogy az amerikai polgárháború véget ért.

1914 - I. világháború: német alakulatok elfoglalják Brüsszelt

1920 - Megalakul az első kereskedelmi rádió állomás WWJ (AM) néven Detroitban, Michigan államban.

1940 - Magyarország csatlakozik a három tengelyhatalomhoz (Japán, Németország, Oroszország) a háromhatalmi egyezményben

1944 - A Kárpátokban megindul a szovjet hadsereg (2.,3. Ukrán Front). A sikerek nyomán Románia augusztus 23-án kapitulál.

1953 - Szovjetúnió hivatalosan is beismeri, hogy kipróbálta a hidrogénbombát.

1953 - Budapesten megnyílik a Népstadion (Puskás Ferenc Stadion).

1968 - A varsói egyezmény 200,000 katonája és 5,000 tankja (közte magyarok is) megszállják Csehszlovákiát, hogy véget vessenek a "Prágai tavasznak".

1975 - A NASA kilövi a Viking 1-et, annak reményében, hogy eléri a Marsot.

1977 - A NASA kilövi a Voyager 2 űrsiklót.

1991 - Az új alapszerződés szerint Szovjetúnió helyett létre kellett volna jönni a Szovjet Szuverén Köztársaságok Szövetségének, azonban Gorbacsov-ellenes erők államcsínyt próbáltak elkövetni augusztus 19-én.

2008 - Felszállás közben kicsúszott a leszállópályáról és lángra kapott a madridi nemzetközi repülőtéren a Spanair légitársaság Kanári-szigetekre induló gépe.156-an meghaltak, csupán 18 ember élte túl a szerencsétlenséget.

Kutakodjunk!

Ezek csupán a világ egésze, vagy a magyarság szempontjából fontos információk. Az olvasható mégis joggal nevezheti szubjektívnak. Különböző forrásokból jól tájékozódhatunk, hogy bizonyos napokon, akár az ünnepeken mi történt. Tegyük meg! Az eufórikus hangulatban azonban ne feledkezzünk meg sorstársainkról, akik évszázadokkal, vagy csupán tizedekkel ezelőtt harcoltak, vagy éppen életükért küzdöttek, esetleg nagy tetteket vittek véghez. Ahogy ők lettek e kor formálói erői, mi úgy lehetünk a jövő nemzedékének példaképei. A mi kezünkben van a döntés!