A tanév első matekleckéje a szülőé
Mennyibe kerül egy átlagos diák beiskolázása? Az évnyitóhoz közeledve folyton előkerülő vita ez. Egyesek szerint 30-40 ezer forintra is rúghatnak a költségek, mások azt mondják, akár 8-10 ezer forintból meg lehet úszni a becsöngetést.
2009. augusztus 26. szerda 07:59 - Nagy András
25-30 milliárd forintos biznisz
A távirati iroda információi szerint a szeptember 1-ével kezdődő 2009/2010-es tanévben összesen 1 millió 348 ezer 900 tanuló veszi hátára az iskolatáskát. A hírügynökség az oktatási tárcára hivatkozva arról is beszámol, hogy ebből az általános iskolákban 775.820, a szakiskolákban 123.720, a speciális szakiskolákban 9770, a gimnáziumokban 203.360, a szakközépiskolákban pedig 236.230 diák ül be az iskolapadba.
Ez azt jelenti, hogy még a legszerényebb számítások szerint is – mindegy egyes tanuló esetében csupán tízezer forinttal számolva – legalább 13 és fél milliárdos üzletről van szó. Ám egyes becslések 25-30 milliárdos kereskedelmi forgalomról szólnak.
Az MTI számításai szerint a tanévkezdés idén is jelentős összegbe, átlagosan mintegy 30 ezer forintjába kerülhet azoknak a szülőknek, akiknek a gyermeke először lépi át az iskola kapuját. A Magyar Hírlap pedig arról számolt be a minap, hogy bár az idei évben a tankönyvek nem drágulnak, a taneszközök vásárlása az áfaemelés miatt többe fog kerülni. A lap úgy tudja, egy, az általános iskolát idén kezdő kisdiák beiskolázása több mint 40 ezer forintra rúg.
Vastagon fogó ceruzák, vékony pénztárcák
A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) a tanévkezdéshez kapcsolódó közleményében kifejti, hogy szülői ambíciótól és az iskola követeléseitől függően akár már 8-10 ezer forintból is el lehet látni egy elsőst a legszükségesebbekkel, ugyanakkor 20-25 ezer forintot is kényelmesen el lehet költeni ugyanerre a célra. Az MSZOE szerint felesleges például egy tizenkét darabos színesceruza-készletre pénzt áldoznia annak a szülőnek, akinek a gyermekétől még csupán a piros és a kék színűt kérik az órákon.
Ugyanakkor az egyesület – a hozzá érkező szülői panaszokat továbbítva – számos, az iskolák által indokolatlanul a szülőkre hárított díjtételre hívja fel a figyelmet. Az MSZOE szerint általános jelenség például, hogy a tanintézmények az év elején 50-100 A4-es rajzlapot kérnek be, ám ennek felét sem használják fel az év során.
Az egyesület szerint az is gyakorta előfordul, hogy az iskola a saját dologi kiadásait (például takarítószerek, tisztasági csomag) egyszerűen a szülőkre hárítja. Nem kérhet pénzt az intézmény a következő címeken sem: ingyenes tankönyvellátásra jogosult diák esetében a szótárért, iskolai sportkör esetén a részvételért (ez ugyanis közoktatási szolgáltatásnak minősül), valamint például az iskolaidőben szervezett tanulmányi kirándulásért.
Az egyesület arra is figyelmeztet, hogy az ingyenes tankönyvellátásra jogosultaktól semmilyen jogcímen nem lehet ráfizetést kérni a tankönyvekért, valamint felhívja a szülők figyelmét, hogy ne fogadják el az összefirkált, rongyosra használt tankönyveket, azokat ugyanis nem lehet ingyenesség felkiáltással rásózni a térítésmentes tankönyvellátásra jogosultakra.
Az egyesület – a költséghatékonysági szempontokat előtérbe helyezve – arra is rávilágít, hogy a diákigazolvány kiváltása a közhiedelemmel ellentétben nem kötelező. Az igazolványképpel együtt akár több ezer forintba kerülő okmányt az MSZOE szerint csak akkor érdemes kiváltani, ha utazási bérletigazolványként használja a tanuló.
Tízszeres árkülönbség is előfordul
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökasszonya a HírExtra megkeresésére válaszolva elmondta, hogy a beiskolázási költségekről szólva mindenképp külön kell választani a tankönyveket és a tanszereket. Mind a tankönyvcsomagok, mind pedig tanfelszerelések áraiban nagy különbségek tapasztalhatók – mondta a PSZ vezetője. A tanszerek piacán borzasztó nagy a kínálat, és sokszor ugyanolyan minőségű termékek esetében is több száz forintos eltérések mutatkoznak –véli Galló. Példaként azt a 29 forintos „kockás” füzetet hozza fel, amelynek a rajzfilmfigurákkal ékesített párja mindjárt 3-400 forintot kóstál.
Az iskolák által a szülőktől indokolatlanul kért tancuccokról szólva a PSZ elnökasszonya azt mondta, tapasztalatai szerint általában véve a „kollegák” igen visszafogottak. Azt ugyanakkor elismeri, hogy egyes intézményekben olyan költségeket is szülőkre hárítanak, amelyek az iskolát kéne, hogy terheljék. pedagógusként Galló például sosem javasolja az úgynevezett egységcsomagokat, mert véleménye szerint azok rengeteg sok felszerelést is rejthetnek.
A szakszervezet első embere a tanévkezdéshez közeledve elkészítette a maga „alsó hangon” számított költségvetését. E szerint egy elsős nebuló beiskoláztatását iskolatáskával és tolltartóval együtt, de tankönyvek nélkül már 6-8 ezer forintból is meg lehet úszni.
Az igazán rászorulókat az állam iskolázza be
Eddig a szülőket terhelő költségekről szóltunk, most pedig következzen a beiskolázást segítő támogatások felsorolása, amelyek a tanévkezdés környékén pluszforrásként jelenhetnek meg a családi költségvetésben. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) tájékoztatása szerint egyre több munkaadó él az úgynevezett iskolakezdési támogatás lehetőségével, mivel teljes mértékben adó- és járulékmentes juttatásról van szó.
Ezt az általános- vagy középiskolába járó gyermekek után kaphatják a szülők, pontosabban azok, akik a gyermekek utáni családi pótlékra jogosultak. A támogatás maximális összege 21 450 forint lehet, ám, mivel ez a béren kívüli juttatás mindkét szülőnek adható, jó esetben a támogatás értéke elérheti gyermekenként a 42 900 Ft-ot is! A pénz bármilyen tankönyv, taneszköz vagy ruházat (nem csak tornafelszerelés!) vásárlására fordítható, sőt, megítéléstől függően akár iskolabútort (pl. íróasztal) is vehetünk a munkaadónktól kapott utalványokból.
Ezen kívül lényeges könnyítést jelenthetnek a hátrányos helyzetű családoknak az ingyenes tankönyvellátás, kedvezményes gyermekétkeztetés, valamint egyéb szociális juttatások. Ezekről igénybe vételi lehetőségeiről részletes információkat tartalmaz a minisztérium tanévkezdő kiadványa.