Kiszel Tünde, a csínos
A médiadíva életének történéseiről csaknem minden nap találhatunk híreket különféle magazinokban, viszont hogy Kiszel Tünde miként élte meg gyermekkorának balatoni nyarait imádott szüleivel és nővérével, arról csak most nálunk beszél!!
2009. szeptember 13. vasárnap 13:22 - Ruttka Ildi
Napsütötte barnaságát Kiszel Tünde – szokásához híven - az idei nyáron több helyen „szerezte be”: kislányával és nővérével hármasban a csodás török riviérán üdültek, de természetesen a Balaton partján is szép napokat töltött a kis család, ahová a Kiszel lányok gyerekkoruk óta hűségesen visszajárnak.
- Imádok utazgatni a világban, már a Föld számos tengerében volt szerencsém megmártózni, de a legeslegjobban mégiscsak a Balatont szeretem, mivel annak a bársonyossága, selymessége semmilyen más szabad vízhez nem hasonlítható! Kedvenc helyem Füred és Tihany, de a déli parton is vannak helyek, települések, amiket örömmel látogatok. Amióta megszületett Donatella, és gyerekes szülőként kell arra figyelnem, mi a legjobb a kislányomnak, azóta minden nyáron eltöltünk hosszabb-rövidebb időszakokat Zamárdiban, a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének üdülőjében. Mindig akadnak ismert színészek, zenészek, énekesek, akik épp velünk egyidőben töltik a vakációjukat, tavaly például a Barátok közt Vili bácsijaként elhíresült Várkonyi Andrással és családjával pihentünk, még többször pingpongoztunk is, idén pedig Bálint Antóniával futottunk össze, még egy hosszasabb vitorlástúrán is részt vettünk együtt. A legjobb ebben az üdülőben, hogy nagyon családias a hangulat, imádunk ott lenni, mindenki ismer minket, és mi is ismerünk mindenkit, a személyzet tagjait is keresztnevükön szólítjuk, akik kifejezetten kedves, udvarias és készséges emberekből állnak. Picit távol van a víztől az épület, gyalogolni kell egy jó darabot a strandig, de természetesen ez nem jelenthet problémát, nyaraláskor úgyis hajlamos mindenki egy kicsit eltunyulni, legalább addig is mozgunk!
Amikor Tünde és testvére, Csilla kicsik voltak, szüleikkel Balatonvilágoson töltötték a nyarakat,ugyanis ott volt az Orvosüdülő. Az édesapa, Dr Kiszel János korának híres és elismert gyermekgyógyász és szülész-nőgyógyász professzora volt, a Német Tudományos Akadémia tagja. Az ő nevéhez is fűződik a Péter Cserny Alapítvány és a Perinatális Intenzív Centrum (Újszülöttgyógyászat) létrehozása. Köztudottan munkája megszállottja volt, haláláig rengeteget dolgozott elhivatott orvosként, de azért mindig igyekezett nyaranta legalább egy-két hetet kislányaival és feleségével tölteni a magyar tenger partján. Ezekről a családi vakációkról Tünde szép emlékeket őriz ma is.
- Három-négy éves koromig tudok visszaemlékezni az együtt töltött szünidőkre. Édesapámra úgy emlékszem vissza, hogy szinte az év minden percét végigdolgozta, így a nyári balatoni vakációk idején is előfordult, hogy egyik percről a másikra beugrott bogárhátújával VW-jába, és felutazott Budapestre a klinikára egy-egy sürgős eset kapcsán. Ilyenkor csak egy-két nap után tért csatlakozott hozzánk ismét, de amikor végre velünk volt, „átment családapába”, vagyis sokat játszottunk az üdülőben, vagy éppen fürdött, csónakázott, vízibiciklizett velünk a Balatonban. Édesanyám elbeszéléséből tudom csak, hogy egyszer egy vasárnap késő délután – úgy két éves forma lehettem – drága szüleim gondosan felöltöztettek, gyönyörű fehér ruhácskát adtak rám, és elindultunk sétálni négyesben a kikötő felé. Minden a legnagyobb rendben volt, ám ahogy ott büszkén totyogtam a parton, egyszer csak megcsúsztam és zsupsz!, már benne is voltam nyakig a vízben! Igaz, hogy csak térdig ért ott a Balaton, viszont ahhoz éppen elég volt, hogy ruhám, cipőm, hajam csuromvizes legyen egy szempillantás alatt. Fordulhattunk is nyomban vissza az üdülőbe, átöltözni, megszárítkozni, amivel aztán annyi idő eltelt, hogy már nem volt érdemes ismét kimenni a mólóhoz, mert közben beesteledett… Édesapám utolsó éveiben már nemcsak a Balatonhoz, de máshová is jártunk nyaralni, mind belföldön, mind külföldön emlékezetes és szép utazásokat tettünk meg együtt.
A kis Tünde persze ugyanúgy élte mindennapjait és szünidőit, mint a többi kisgyerek, így ő is nem egyszer volt kisdobosként illetve úttörőként nyári táborban, és már bakfisként, gimnazista korában is üdült osztálytársaival együtt a magyar tengernél.
- Többször is jártunk nyári táborban Csillával, együtt is, külön is. Büszkén emlékszem vissza ma is, hogy egy alkalommal már nagyobb koromban sikerült Zánkára is eljutottam, ami abban az időben igazán nagy szónak számított, hiszen oda csak a legkiválóbb iskolások juthattak el, igazi gyerekparadicsom volt! Jómagam nagyjából ott tanultam meg úszni, édesanyám vitt be először, akárcsak én Donatellát. Felügyelet mellett mindig elég messzire beevickéltem a Balatonban, világéletemben nagyon szerettem a szabad vizekben való pancsolást, fürdőzést, soha nem féltem semmitől, nem viszolyogtam a vízben lévő élőlényektől, ez ma, felnőtt koromra sem változott. Tizenévesként Kiliántelep maradt meg az emlékeimben leginkább, ott többször is táboroztam a nővéremmel együtt. Faházakban laktunk, emeletes ágyakon aludtunk, csak a zuhanyozó meg az étterem volt közös a srácokkal. Nem volt tévé, a mobiltelefon és a számítógép még nem is létezett, de nem is hiányzott semmilyen technikai vívmány a jókedvünkhöz. Egész nap játszottunk, röplabdáztunk, tollasoztunk, úsztunk, este tábortűznél szalonnát sütöttünk, és ahogy ilyenkor kell: a fiúk gitároztak, a lányok énekeltek, és persze romantikus kamaszszerelmek szövődtek. Nekem is akadt udvarlóm, nem is egy, de ezek az érzelmek mindig megmaradtak plátói szinten, hiszen még nagyon fiatal voltam, így egyikből sem lett semmi komolyabb kapcsolat a vakáció végeztével.
Nem csak médiaszereplőként, de magánemberként is szeret sokat jönni-menni, nyüzsögni Kiszel Tünde: bár jólesik a lazítás, napozás, pihenés is, azért nyaraláskor sem a kizárólagos semmittevést részesíti előnyben.
- Természetes, hogy engem nyaralás közben is mindenütt megtalálnak nemcsak a rajongók, hanem az éppen arra járó újságírók is, ha máshogy nem, hát telefonon. Vannak kedvenc éttermek, pizzázók a Balaton körül, ahová rendszeresen visszajárunk étkezni, ott már várják minden évben tőlem a dedikált falinaptáramat, reklamálják is, ha épp nincs nálam! Én örömmel adok autogramot, szívesen állok meg egy közös fotóhoz, el is beszélgetek kicsit a strandon, a lángososnál vagy egy vízparti butikban az engem megszólító emberekkel, de néha nekem is jó volna kis időre láthatatlanná válnom, hogy nyugodtan pihenhessek kicsit. Az idei vakáció különösen fontos volt számomra, hiszen a szokottnál jobban túl lettem terhelve az utóbbi időszakban mind érzelmileg, mind idegileg. Sajnos nem minden újságíró tisztességes és korrekt. Az utóbbi időben sok valótlan cikk és emberi méltóságomat sértő állítások és kijelentések jelentek meg néhány lapban. Ezeket „kipihenendő” remek kikapcsolódás nekem az is a Balatonnál, ha néha-néha elmerülhetek kicsit a nyári éjszakában, például Siófok szórakozónegyedében: ilyenkor a nővérem, Csilla – aki nagyon jó testvér - vállalja pár órára az alkalmi bébiszitter szerepét, mivel idegenre sosem bíznám szemem fényét, Donatellát! De az is élvezetes kikapcsolódást jelent, ha - miután a kislányom már elaludt -, lemegyek az Üdülő teraszára, társalgójába beszélgetni egy jót pár kedves művészbarát és néhány finom koktél társaságában.
Tünde fiatal lány kora óta nagyon vigyáz karcsúsága megőrzésére, de a balatoni „kötelező étkeket” azért természetesen ő sem hagyja ki egy-egy nyaralása alkalmával. Kislányával már nagyobb bajban van e téren, mivel Donatella rettentő válogatós, viszont a zamárdi palacsintát még ő is szívesen megeszi.
- Mind a lángos, mind a palacsinta gyerekkorom óta nagy gyengém, megvannak a kedvenc sütődéim is, ahová évtizedek óta visszajárok enni. Szeretem a halat is,a balatoni heck és süllő a favoritok nálam! Donatellába nehéz sajnos bármit beleimádkozni, szinte kizárólag a sültkrumpli, a spagetti, a pizza, a rántott hús és a tejbegríz a menők nála, de ha Balatonon vagyunk, a lekváros palacsintának és a sajtos-tejfölös lángosnak még ő sem tud ellenállni...