Agyvérzés egy vírus miatt?

A tanulmány vezetője, Dr. Jiunn-Horng Kang, a Department of Physical Medicine and Rehabilitation kezelőorvosa és kezelője és kollégái október 8-án hozták nyilvánosságra a kutatás eredményét egy amerikai folyóiratban.

„Már sok tanulmány kimutatta, hogy a herpes zoster fertőzésben szenvedők könnyeben esnek agyvérzés áldozatául. De mi először szeretnénk bebizonyítani, hogy az övsömör valódi kockázati tényező lehet” – mondta Kang.

Övsömör (herpes zoster)

Az övsömör, vagy herpes zoster egy fájdalmas bőrkiütés, melyet a varicella zoster vírus (VZV) okoz. Ez nem egyezik azzal a vírussal, mely a nemi úton terjedő herpeszt terjeszti.

Ez általában egy kiütéssel kezdődik az arc, vagy a test egyik oldalán, melyet helyi fájdalom, viszketés, bizsergés kísér. A hólyagok varasodása általában 3-5 napig tart, a bőr teljesen 2-4 hét alatt jön rendbe.

Kockázatok

A VZV gyakran a szervezetben marad a felnőttkorban is, ez pedig a gyermekkori himlőhöz vezethető vissza. A legtöbb emberben csak lappang a betegség élete végéig, azonban van, akiknél sok évvel később övsömör formájában jön ki.

Számokban

Kang és munkatársai megállapították, hogy a felnőttek esetében, akik szenvedtek övsömörtől, 30 százalékkal nagyobb volt az esélye, hogy szélütést kapnak, mint akik sohasem szenvedtek a betegségben.

Azt is felfedezték, hogy amikor a fertőzés a szemben és a szem körül alakult ki, a kockázat négyszeresére nőtt.

A tanulmányban Kang és munkatársai 7.760 tizennyolc év feletti olyan beteget vizsgáltak meg, akiket 1997 és 2001 között kezeltek. Összehasonlították őket 23.280 résztvevővel, akiknek nem volt korábban övsmör problémájuk. Az átlagos életkor a pácienseknél 47 év volt.

Amikor 12 hónappal a kezelések után megvizsgáltál az adatokat, látták, hogy az övsömörös betegek közül 133-an (1,7 %), míg a kontrollcsoportból 306-an (1,3%) haltak meg agyvérzésben.

Egyéb kockázati tényezőket kizárva a kutatók az alábbi felfedezéseket tették:
Az övsömörbetegséggel kezeltek 31 százalékkal nagyobb valószínűséggel kaptak agyvérzést, mint az egészségesek.

Azoknál a betegeknél, ahol az övsömör vírusa magát a szemet és a körülötte lévő bőrfelületet fertőzte meg (herpes zoster ophthalmicus), majd 4,5-szeresére emelkedett a kockázat.

A szélütés típusait elemezve úgy találták, hogy az ischaemiás stroke (az agyban hirtelen szűnik meg a vérellátás) esélye 31 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakul ki a 12 hónap kezelés után, és a hemorrhagic stroke (valódi vérzéssel járó) esélye nagyjából háromszorosára növekedett az egészségekhez képest.

Az American Heart Association jelentése szerint évente körülbelül 780.000 amerikai szenved új, vagy visszatérő agyvérzésben, ezek 87 százaléka ischaemiás, azaz olyan jellegű, mely során az agyban elzáródik az artéria.

A korai kezelés jelentősége

Kang a következőket fűzte hozzá:

„A herpes zostrer fertőzést nagyon egyszerű diagnosztizálni, és antiviriális gyógyszerek jól használhatók a kezelésére a fertőzés korai szakaszaiban.”

„Bár a mechanizmus, amely során növeli a vírus az stroke kialakulásának kockázatát, még ma sem tisztázott, de az övsömör után kialakuló kockázati tényezőket nem szabad figyelmen kívül hagyni.”

A tanumány nem vizsgálta, hogy az övsömör miképp növeli a kockázatot, de egyéb kutatások már bebizonyították, hogy a vírus áthatol az erek falán is, károsítva ezeket . Ez okozza a véredények elzáródását, az erek beszűkülését. Így a véráram fennakadhat az agyban, így szélütést létrehozva.

Kang elmondta, hogy az övsömör nagyon kellemetlen, a krónikus fájdalom, és az ezzel járó stressz is felvetheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

„Az orvosoknak és a betegeknek külön figyelmet kellene fordítaniuk más kockázati tényezőkre is, a magas vérnyomás, a dohányzás és a cukorbetegés mellett” – figyelmeztetett Kang.