Parlamenti matek 20 év távlatából

1990-ben a vokscentrum.hu honlap adatai alapján 33 párt- és párttömörülés, valamint hat független jelölt indult. A választások második körében a FIDESZ több mint 63 000 voksot szerzett közel dupla annyian, 126 ezren szavaztak a KDNP-re. 216 ezer szavazatot kapott az MSZP, 355 ezret az FKGP.

A voksok számában a nagy törés az SZDSZ-hez kapcsolható: a választások második fordulójában mindössze két párt kapott egymilliónál több szavazatot, ezek közül a második a liberális párt. Az akkor Tölgyessy Péterrel induló szabadelvűek 1 millió 45 ezer voksot számláltak, míg a választásokon győztes és később a kisgazdákkal és a kereszténydemokratákkal kormányt alapító MDF-re 1,4 millióan szavaztak. 1990-ben az első fordulóban a választásra jogosultak közel 65, másodikban 45 százaléka ment el voksolni – olvasható a vokscentrum.hu-n.

Ideológia szempontból jelentős változásokat hozott az 1994-es év, amikor a korábban a negyedik befutóként szereplő MSZP a második fordulóban szerzett közel kétmillió szavazatával – ez 45 százalékos eredményt jelent – nyerte a választásokat. A második legtöbb voksot – az összes leadott szavazat 28 százalékát - az SZDSZ gyűjtötte. Ők ketten alakítottak kormányt 1994. július 15-én, a kabinet vezetője Horn Gyula lett. Az akkori ellenzéki oldal legtöbb szavazatot szerző tömörülése a MDF volt, a második fordulóban 640 ezren döntöttek Dávid Ibolya pártja mellett. Az MDF szavazatainak közel harmadát, 253 ezret kapott az FKGP.

Újabb fordulat állt be 1998-ban, a balközép koalíció vereséget szenvedett a jobboldallal szemben. Hiába szerzett az MSZP - az Országos Választási Iroda adatai - 35 százalékot, a FIDESZ az MDF-el közösen indított jelöltekkel együtt 41 százalékos eredményt ért el. Ehhez jött még az FKGP 12 százaléka, így június 18-án már nem volt kérdéses hogy jobboldali, FIDESZ-MDF-FKDP kormány fog alakulni. Az OVI adatai alapján részben csökkentek a részvételi arányok: ’98-ban az első fordulóra a jogosultak 56, míg a másodikra 57 százaléka ment voksolni.

2002-ben újabb választások következtek, ezúttal is újabb fordulattal. Az OVI adatai szerint szoros eredménnyel zárult a képviselőválasztás: 48 százalékot szerzett FIDESZ-MDF, míg az MSZP 46, az SZDSZ pedig 5 százalékot kapott. A voksolást követően Medgyessy Péter vezetésével MSZP-SZDSZ koalíciós kormány alakult. A 2002-es választásokon a részvételi arány szinte rekordméretű volt: az első fordulón az arra jogosultak 71, a másodikon 74 százaléka ikszelt.

2006-ban a menetrendszerű fordulat helyett lényegében minden maradt a régiben. 48 százalékos teljesítménnyel az akkor már négy éve kormányzó MSZP szerezte a legtöbb szavazatot, a második 42 százalékkal a FIDESZ-KDNP lett. 18 képviselőt juttatott a Parlamentbe az SZDSZ, míg az MDF 11-et. A 2006-os választásokat követően ismét MSZP-SZDSZ kormány alakult, ennek vezetője az előző ciklusban Medgyessy Pétert váltó Gyurcsány Ferenc lett. Az OVI honlapján olvasható adatok szerint kismértékben csökkent a voksolás iránti érdeklődés: belföldön a jogosultak 64 százaléka, külképviseleten 72 százaléka adta le voksát, a fordulók szerinti megoszlásról nem ír az OVI.

Részvétel-nyilvánítás

Az 1990-esek választásokon, a logikusnak tűnő földindulás-szerű részvétel helyett a választók közel fele vett részt. Az ok leginkább a politikai változások készpénznek vétele okozta és még pártkötődés sem igazán alakult ki. 1994-re valamelyest növekedett a részvételi arány, az első fordulóban a választók 69, a másodikban 55 százalékuk ment voksolni. Ennek hátterében az MDF-ből való kiábrándultság, illetve a gazdasági-társadalmi változásokban való csalódás keresendő. Négy évvel később az első fordulóban érezhetően visszaesett a részvételi arány: mindössze 56 százaléknyi választópolgár vonult az urnákhoz. A második fordulóban azonban - 1990 óta először – többen mentek el ikszelni mint az első körben. A különbség mondjuk nem eget rengető, a szavazásra jogosultak 57 százaléka adta le voksát.

2002-ben jelentős tömeg ment el választani, a Gallup Intézet adatai szerint az általuk megkérdezettek 52 százaléka úgy gondolta az akkori kormánynak bizalmat kéne kapnia. Hasonlóan alakult a győzelmi várakozás is, a választásokat megelőző napokban jelentős többség várta a FIDESZT az első helyre. 2006-ra kétpárti verseny alakult ki, az SZDSZ-ről és az MDF-ről szinte alig lehetett hallani. A választás iránti érdeklődés alig változott.

Mi lesz most itt?

A 2010-es országgyűlési választásokon a Medián honlapján olvasható felmérése alapján növekedett választási hajlandósággal és stabil Fidesz előnnyel nézünk a választások elé. A legnagyobb arányban a 30 év alattiak mennének voksolni, a korosztály fele vonulná az urnák elé áprilisban. Ezzel hozható összefüggésbe a Jobbik erősödése is – így a Medián. A párt a növekedéssel jelenleg a 40 év alattiak körében a második legnépszerűbb tömörülés, megelőzve ezzel az MSZP-t.

A jelenlegi kormánypárt emellett a legellenszenvesebb párt is, a Medián szerint a biztos szavazók kétharmada mondana nemet a szocialistákra. Jelentősen kevesebben utasítják el a Jobbikot, a legszimpatikusabb párt azonban a Fidesz, őket a megkérdezettek egyötöde illeti negatív véleménnyel.

A kis pártok közül 1-2 százalékos támogatottsággal kell beérnie az LMP-nek és az MDF-nek. Egyetlen reményük az úgynevezett bizonytalan, vagyis pártkötődéssel nem rendelkező szavazók, a Medián szerint ők közel két és fél millióan vannak, körülbelül a felük azonban korántsem bizonytalan és már most tudják, hogy egyáltalán nem mennek el szavazni.