Okozhatta-e Kósa Lajos csütörtöki kijelentése, miszerint az államcsőd közelében vagyunk, a forint hirtelen zuhanását?

Azt, hogy a tőzsdén mi történt és miért azt nem tudom, annyira nem látom. A forintban és a kamatokban történő visszarendeződést mindenképp ez a kijelentés okozta.

Probléma-e a mostani magas euró ár?

Egy idő után ez szociális kérdéssé válik. Mielőtt még belemennénk vitákba, hogy a gyenge devizának van-e gazdaságélénkítő hatása, tudni kell, hogy Magyarország mozgástere társadalmi okok, a devizahitelek miatt borzasztóan korlátozott. Ne felejtsük azt sem, hogy devizahitellel nem csak a háztartások, hanem kis- és középvállalkozások is rendelkeznek.

A magyar exportnak a legnagyobb problémája a szűk felvevőpiac. A korlátozott kereslet miatt nem biztos, hogy a forint árfolyam változtatásával, eredményt lehet elérni. Ezenkívül, Magyarországnak a versenytársakhoz valóviszonyát kell figyelni, például a lengyel zlotyhoz képest nem gyengült a forint. Pár évvel korábban azonban mind a lengyel devizához, a cseh koronához – mely mostanában is trendszerűen erősödik a forinttal szemben – képest esett a forint, illetve az akkor még létező szlovák koronához képest is. Úgy gondolom, hogy ezekben az években kiaknáztunk minden, a gyenge forintból származó előnyt.

Mit lehet ebben az esetben tenni, a befektetők bizalmának visszaszerzéséért? Mennyire mély ez a mostani esés?

Inkább arról van szó, hogy a Fidesz győzelmét már két éve látni lehetett, azt, hogy kétharmadot, egy éve, így jogosan várható el a győztestől, hogy felkészülten kezdje el a kormányzást.
Ha már itt tartunk. Mennyire tűnik felkészültnek a kormány gazdasági szempontból?
Igazából ami most történik az az, hogy nem történik semmi. Ez pedig egy idő után gyanús. Bár már április 11-én egyértelművé vált, hogy ki fog kormányt alakítani, másfél hónap után még a gazdaságpolitika irányát tekintve sincs határozott elképzelése a pártnak.

A kérdés az irány meghatározása után, hogy miként lesz abból operaív intézkedések sora. Kell, hogy legyen egy megfelelő menedzsmentképessége, hogy végig is tudja vinni ezeket.
Egyelőre még hosszú távú cél sincs, persze azon kívül, hogy nőjünk gyorsan, legyen sok munka és alacsony infláció. Ez vágyálom, nem reális és operatív gazdaságpolitikai cél.

Rebesgetik, hogy az IMF és a Fidesz közti zűrös viszony miatt, a hitelkonstrukciót befagyaszthatják, vagy korlátozhatják.

Látni kell, hogy az IMF szemében az eddigi magyar program sikeres volt. Azt is tudni kell a Fideszről és személyesen Orbán Viktorról is, hogy mindenkinek azt mondja amit az illető hallani akar. Tehát a harcos kijelentések itthon nem biztos, hogy annyira harcosak mikor az AMCHAM-el, az IMF-el vagy Barrosoval tárgyal.

Az adócsökkentést a csütörtöki kijelentések alapján elfelejthetjük?

Ezt nem tudom innen megmondani, az viszont biztos, hogy ha nem tartjuk a csökkenő államadósság és csökkenő hiány pályáját akkor minden borulhat.

„Jelen helyzetben szóba jöhet a gazdasági alkotmányossági szabályok felfüggesztése” – mondta tegnap Kósa Lajos. Vajon mit érthetett ezen?

Nem vagyok jogász így nem tudom pontosan. Viszont még a 1995-ben Bokros-csomag szociális rendszereket illető megszorító intézkedései közül sokat az Alkotmánybíróság buktatott meg. Talán arról lehet szó, hogy az AB ne szóljon bele a kormány gazdaságpolitikájába.