Készül a médiaalkotmány
A sajtó alapvető jogait kívánja meghatározni a Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselők által pénteken benyújtott, kizárólag kétharmados többséggel elfogadható törvényjavaslat. Viták és hozzászólások itt a HirExtrán.
2010. június 11. péntek 16:48 - HírExtra
Az előterjesztők a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló javaslat indoklásában úgy fogalmaznak, hogy az új, a jogrendszerben korábban nem létezett médiaalkotmány” közérdekű feladatokat telepít a médiapiac szereplőire, amelyeket összefoglalóan "a közönség jogaiként" határoz meg.
Ez alapján "mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről".
A javaslatban szerepel a média tájékoztatási kötelezettsége, valamint a kiegyensúlyozottság követelménye. A fideszes politikusok emellett kitérnek az alkotmányos rend és az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó előírásokra, a gyűlöletkeltés tilalmára és az emberi méltóság védelmére, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi szabályokra, illetve bizonyos reklámkorlátozásokra.
A törvényjavaslat a polgári törvénykönyv helyett - az 1914-es gyakorlathoz hasonlóan – a sajtószabadságról szóló törvényben kezelné a sajtó-helyreigazítások szabályozását, amelynek új elnevezése válaszadási jog lenne.
Ennek értelmében az érintettek az általuk vitatott közleményhez fűzött válaszuk megjelentetését a közzétételtől számított harminc napon belül kérhetik írásban. A médiatartalom szolgáltatói a valótlan tények állítását, híresztelését, vagy való tények hamis színben való feltüntetése miatt kért válasz közzétételét csak akkor tagadhatják meg, ha a kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható.
A becsületet, vagy emberi méltóságot sértő médiatartalom miatt kért válasz közzétételét csak akkor lehet megtagadni, ha a médiatartalom szolgáltatójának megítélése szerint a közlemény nem sértett személyiségi jogokat - olvasható a javaslat indoklásában.
A javaslatban szerepelnek a médiát, illetve az újságírókat megillető egyes jogosultságok is, mint például az információforrások titokban tartásának joga, vagy az oknyomozó újságírás védelme, illetve a szerkesztői szabadság is, ami az újságírók számára védelmet nyújt a média tulajdonosaival valamint támogatóival szemben.
A törvényjavaslat hatálya valamennyi ma ismert médiumra kiterjed, beleértve a nyomtatott és elektronikus sajtót, illetve az internetes tartalmak egyes szabályozás alá vont részét.
Mesterházy: hatalomkoncentrációt készít elő a Fidesz
Az MSZP szerint "szakmai megfontolásokat nélkülöző hatalomkoncentrációt" készít elő a Fidesz pénteken benyújtott, a médiával kapcsolatos törvényjavaslataival, amelyekről nem egyeztetett az ellenzékkel.
Mesterházy Attila, az MSZP parlamenti frakcióvezetője pénteken az MTI-nek úgy értékelte: hatalomkoncentrációt készít elő a Fidesz, ugyanis a most benyújtott törvényjavaslatok "központosított médiahatalomról" szólnak, és emellett teljesen mellőzik a szakmai megfontolásokat.
Emlékeztetett arra, Orbán Viktor miniszterelnök februárban a kampányban még arról beszélt, hogy a médiatörvény megalkotását a hozzáértőkre, a szakemberekre, az érintettekre kell bízni, nekik kell eldönteniük, kell-e módosítani a médiatörvényt.
A politikus szerint most mindenféle előzetes egyeztetés nélkül terjesztette be a parlamentnek a két fideszes képviselő a javaslatokat.
Mesterházy Attila úgy vélte, a médiát szabályozó törvényjavaslat első olvasatra is sokkal rosszabb annál a médiatörvény-tervezetnél, mint amit az előző ciklusban többpárti konszenzussal megalkottak. Megjegyezte: az a tervezet is nagy vitát váltott ki szakmai körökben, ezért is lett volna nélkülözhetetlen az előzetes konzultáció, hiszen a média kontrollálhatja a mindenkori kormányt. "Ezt a fajta stílust és hatalomkoncentrációt határozottan visszautasítjuk" - fogalmazott.
Öt előterjesztést tartalmazó átfogó médiacsomagot nyújtott be az Országgyűlésnek fideszes Rogán Antal és Cser-Palkovics András pénteken. Kezdeményezik egyebek között a Közszolgálati Közalapítvány létrehozását, a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió közalapítványainak és a Magyar Távirati Iroda tanácsadó testületének jogutódjaként. A közmédiumok nonprofit részvénytársaságokká alakulnak, de szervezetileg önállóak maradnak - derül ki az előterjesztésekből.
Hosszú távú és ideiglenes megoldások egyaránt
Koltay András, a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnökségének tagja szerint a média teljes újraszabályozását alapozza meg az az öt pontból álló javaslatcsomag, amelyet két kormánypárti képviselő terjesztett az Országgyűlés elé. A Fidesz által delegált kurátor az MTI-nek elmondta: az alkotmánymódosításról, valamint a sajtószabadságról szóló rendelkezések egy rövidesen megszülető új médiatörvény alapját képezhetik, míg a médiával és hírközléssel foglalkozó jogszabályokat módosító "salátatörvény" inkább ideiglenes megoldás lehet.
Koltay András hangsúlyozta, hogy a három törvényből és két határozati javaslatból álló médiacsomag egyik eleme, a médiatörvényt, a hírközlési törvényt, a nemzeti hírügynökségről, illetve a digitális átállásról szóló törvényeket módosító hatvanoldalas indítvány "átmeneti jellegű".
Szavai szerint ez a javaslat "nem foglalkozik mással, mint a struktúrával, gyakorlatilag eltörölné a jelenlegi szervezetrendszert", ugyanakkor nyilvánvaló, hogy "a későbbiekben követni fogja egy új médiatörvény".
Koltay András arra is kitért, hogy a jelenlegi szervezetrendszer fenntarthatatlan, így szerinte érthető, hogy a beterjesztők azonnali változtatást szorgalmaznak. Hozzátette, hogy a javaslat megszüntetné a közszolgálati médiumok kuratóriumait, a médiumokat azonban nem vonná össze. Mint mondta, a tulajdonosi testületek összevonása a jelenleginél kisebb létszámú és átláthatóbb szervezetet eredményezhet.
Arra a kérdésre, hogy a kuratóriumi elnökség tagjaként hogyan értékeli a testület megszüntetését, Koltay András úgy felelt: "személyesen ez talán nem a legjobb hír", de ennél lényegesebb, hogy a közmédiumok közös tulajdonos alá kerülésével hatékonyabb munka folyhat, mint "a folyamatos politikai obstrukció alatt működő", kezelhetetlenül nagy létszámú kuratóriumi testületekben.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem médiajogász adjunktusa elmondta: a szakmában nincs vita arról, hogy a médiatörvény fölött eljárt az idő, az alapvető megváltoztatásához szükséges kétharmados parlamenti többség azonban mindeddig hiányzott. Szerinte így semmi meglepő sincs abban, hogy most, amikor ez az erő összeállt, a Fidesz változtatni kíván a szabályozáson.
Koltay András véleménye szerint "nem kell évekig várni" egy új médiatörvényre, arra ugyanis már "ma és holnap is szükség lenne". Éppen ezért biztatónak nevezte, hogy a Cser-Palkovics András és Rogán Antal által benyújtott - az alkotmánymódosításról, valamint a sajtószabadságról szóló - rendelkezések már egy új médiatörvény elméleti alapjait rakják le.
Forrás: MTI
