A Diabetes című szakfolyóiratban közzétett tanulmány eredménye alátámasztja azt az elméletet, hogy a magzati fejlődés alatti tápanyag-ellátottság és növekedés befolyásolhatja a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét a későbbi életben.

Mint Frank B. Hu kutatásvezető, a bostoni Harvard Egyetem közegészségügyi fakultásának munkatársa emlékeztetett rá, korábbi vizsgálatok például összefüggést találtak a kis születési súly és a felnőttkori nagyobb diabéteszkockázat között. A kis súllyal született felnőtteknél nagyobbnak találták a szív- és veseproblémák kockázatát is.

Hu úgy véli, mindez a 2-es típusú cukorbetegség úgynevezett "fejlődési eredet" hipotézisét erősítik meg. Az elmélet szerint a terhesség alatti hiányos táplálkozás oly módon változtathatja meg a magzati fejlődést, hogy életfogytig hatással van az anyagcserére és a betegség kockázatára.

Állatkísérletek eredményei utalnak arra, hogy a tápanyag-ellátottság hiányai a magzati korban befolyásolhatják a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeinek működését. Az inzulin az a hormon, amely a vércukorszintet szabályozza. Embereknél a szervezet inzulinra adott válaszának problémái a 2-es típusú diabétesz kialakulásához vezetnek.

Hu és csoportja 7874 olyan kínai felnőttet vont be tanulmányába, akik 1954 és 1964 között születtek. Az 1959. október 1. és 1961. szeptember 30. között születetteket sorolták abba a csoportba, amelynek magzati fejlődési ideje alatt éhínség volt az országban. Az ebbe a csoportba tartozó emberek hat százalékánál állapítottak meg túl magas vércukorszintet (hiperglikémiát), míg az 1961 októbere után születetteknél ez az arány csak két százalék volt.

A kutatók különösen erősnek találták a kapcsolatot a magzati fejlődés alatti alultápláltság és a hiperglikémia között azoknál, akik nem a hagyományos kínai, hanem az úgynevezett nyugati típusú étrenden éltek. Náluk 19 százalék volt a túl magas vércukorszint előfordulási aránya.