Átléptük a drámai határt. Hétről hat számjegyűre fogyott Magyarország lélekszáma. A visszakapaszkodás pedig ördögi körnek tűnik a jelenlegi helyzetet ismerve.
2010. szeptember 12. vasárnap 18:24 - Szabó Noémi
9 999 999
Külföldi tartózkodás bejelentése
A magyar állampolgárnak (bevándorolt, letelepedett és menekültként elismert személynek, EGT állampolgárnak) törvényi kötelezettsége a három hónapon túli külföldi tartózkodás, illetve külföldi letelepedési szándékának a bejelentése. A bejelentést a lakóhely szerint illetékes jegyzőnél vagy külképviseleten lehet megtenni. A lakcímbejelentő lap számozott okmány, nem lehet letölteni vagy fénymásolni. A nyomtatványt a kérelmező lakóhelye szerint illetékes magyar külképviselettől kérheti. A hatályos jogszabályok alapján a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgár egyéni döntésétől függ, hogy külföldi tartózkodását ideiglenesnek tekinti, vagy külföldön kíván letelepedni.
Már csak ennyien vagyunk. Legalábbis a Nagycsaládosok Országos Egyesületének információi szerint. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pár héttel későbbre teszi a lélektani határ átlépésének dátumát. Tény, hogy teljes bizonyossággal a 2011-es népszámlálás után jelenthetjük ki, hogy pontosan mennyien is vagyunk. Az azonban valószínűsíthető, hogy akkor már lényegesen tízmillió alatti adatot kapunk, ugyanis becslések szerint jövő év végére összesen csupán 9,7 millió magyar állampolgárt regisztrálnak majd hazánkban.
Ennek okai igen sokrétűek. Karrier. Szingli életmód. Anyagi nehézségek. Tehát egyre alacsonyabb a gyermekvállalási kedv.
Rég volt, jó volt...
Szüleink, nagyszüleink szokták mondani, hogy régen mennyivel jobb volt minden. Persze némi fenntartással kezeljük ezen kijelentéseket, ám jelen esetben a KSH adatai is ezt támasztják alá. Amennyiben is 1941-ben nagyjából dupla annyi gyermek született, mint most, míg a halálozások száma megegyezett a jelenlegivel. A születéskor várható átlagos élettartam pedig 15-20 évvel volt alacsonyabb, mint a harmadik évezred elején.
Az 50-es és a 60-as évek között, az úgynevezett Ratkó korszakban egy nagyobb ugrás volt megfigyelhető a népességszámban. Ratkó Anna egészségügyi minisztersége idején (1949-1953) vezették be az abortusztilalmat, illetőleg a gyermektelenségi adót. Ennek hatására viszont növekedett a gyermekvállalási „kedv”.
...most van
Az új évezredben folyamatosan
csökken lélekszámunk. Mindez az életmód- illetve gyermektámogatási rendszer változásainak hatása. Valamint lassan a Ratkó unokák is kifutnak a gyermekvállalási időből, hiszen benne vannak már a bűvös három X-es korban.
Jócskán kitolódott a családalapítás időpontja, ezáltal az első gyermek születésének ideje is. Az pedig kérdéses, hogy az első gyermek után járó hatvannégyezer forintos anyasági támogatás összege láttán hány pár vállal még további egy, vagy akár két gyermeket. A demográfiai adatok emelkedéséhez viszont elengedhetetlen lenne a családonkénti három, de minimum két gyerek felnevelése. Mindehhez azonban gyökeres változásra lenne szükség a támogatások tekintetében. Ez alatt pedig nem csak az anyagi javak értendőek, hanem az óvodai és bölcsődei férőhelyek növelése, az első lakáshoz jutás segítése is.
EU = Elutazás
Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk megkönnyítette a külföldi munkavállalás lehetőségét, melyet hazánkfiai előszeretettel ki is használnak. Egyre többen vállalnak külföldön munkát, akik ennek következtében elhagyják Magyarországot és máshol alapítanak családot.
Mindez főként a fiatalokra jellemző. A kivándorlás, a kevesebb szülés és a születéskor várható átlagos élettartam pedig mind azt segíti elő, hogy elöregedjen a magyar társadalom.
Kamarás Ferenc demográfussal a miértekről és a lehetőségekről beszélgettünk.
A fiatalok átlagosan 27-28 éves korban kötnek házasságot Magyarországon. Ez húsz évvel ezelőtt még 21-22 éves korban történt. Ön szerint ez az adat a jövőben még meddig tolódhat ki?
Nézzük meg, hogy mik voltak az okaik. Elsődleges a továbbtanulás. A fiatalok jóval nagyobb hányada vesz részt középfokú és felsőfokú oktatásban. És ma már bizonyos mértékben a hölgyek résztvétele a felsőfokú iskolákban meghaladja a fiúkét. Majd elkezdődik a munkakeresés, az egzisztencia kiépítése, anyagi biztonság megszerzése. Továbbá az életpreferenciák is megváltoztak.
A másik, hogy itt a házasságkötésről beszélünk, viszont a párkapcsolatban élők száma és az aránya nem azonos a házasságban élőkkel.
