A cikk a vezető brit gazdasági-politikai hetilap pénteken utcára kerülő számában jelenik meg, de az internetes változaton már csütörtök este hozzáférhetővé vált. Az írás szerint Magyarország a nemzetközi figyelem középpontjában áll. Januárban átveszi a soros EU-elnöki tisztséget, de növekvő aggodalmat kelt az az egyre nagyobb mértékű hatalmi központosítás, amely a "harcias" miniszterelnök, Orbán Viktor vezette jobboldali Fidesz-kormány irányítása alatt zajlik.

Bírálói szerint a Fidesz az áprilisban aratott példátlan, kétharmados többségű győzelem óta "hatalmi harácsolásba" kezdett, átvéve az ellenőrzést gyakorlatilag mindegyik független intézmény felett - áll a The Economist írásában.

A lap szerint "pártjelölteket" választottak a befolyásos új médiatanács mind az öt posztjára, a felügyelő testületnek pedig példátlan jogköre lesz arra, hogy nagy pénzbírságokat szabjon ki a nyomtatott, az online és a műsorszóró médiára, olyan "enyhe kihágásokért" is, mint az emberi méltóság megsértése.

"A vádiratnak" azonban ezzel még nincs vége. Az Alkotmánybíróság ítélkezési jogkörét pénzügyi kérdésekben komoly mértékben szűkítették, a kormány válságadókat rótt ki a bankokra, az energiaipari, a távközlési és a kiskereskedelmi cégekre, megriasztva a külföldi befektetőket. Emellett megdézsmálja a magánnyugdíj-pénztárakat, a Költségvetési Tanácsot pedig, amely független felügyeletet gyakorolt a költségvetés felett, felszámolták, jóllehet lesz utódja - áll a The Economist cikkében.

Azoknak az ellenzéki politikusoknak és civil társadalmi aktivistáknak, akik azt remélték, hogy a közelgő magyar EU-elnökség miatt majd nyomás nehezedik a Fideszre, csalódniuk kellett. Brüsszelben a zökkenőmentes lebonyolítás jelenti a prioritást a következő hat hónapban, nem pedig az ütésváltások a sajtószabadság ügyében.

Mostanáig a jegybank az egyetlen olyan intézmény, amely távol tudta tartani magától Orbán Viktort. Simor András jegybankelnök túlélte a távozását követelő többszöri Fidesz-felhívásokat és fizetésének jelentős csökkentését is. A kormány azonban most a kamatokat megállapító Monetáris Tanács átalakítására készül: Simortól elvonják azt a jogot, amelynek alapján a hét tanácstagból kettőt ő nevezhetett ki, és egy olyan új parlamenti bizottság nevez ki négy testületi tagot, amelyet a Fidesz tart ellenőrzése alatt.

Ha a kormányzó pártnak többsége van a Monetáris Tanácsban, akkor gyakorlatilag maga határozhatja meg a kamatszintet, amivel azonban Magyarország EU-kötelezettségeket sértene - írja a The Economist. A lap felidézi, hogy Jean-Claude Trichet, az euróövezeti jegybank (EKB) elnöke már bírálta a kormány terveit.

"Hihetetlenül nehéz helyzetben vagyunk" - idézi a lap Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi minisztert, hozzátéve, hogy ezt kevesen vitatnák. A szocialisták alatti nyolc évi "tespedés és korrupció" nyomán a magyar gazdaság kockázatos helyzetben van. Magyarországon a legalacsonyabb az EU-tagállamok közül a foglakoztatási ráta: 55 százalékos. A szocialista kormányzás idején, miközben az apparatcsikok megszedték magukat - gyakran közpénzből - az ország keleti fele leszakadt.

A magyarok harmada a szegénységi küszöbszinten vagy az alatt él, de az arány sokkal magasabb a roma kisebbség körében. A háztartások és a vállalkozások teljes hitelállományának hozzávetőleg 70 százaléka devizaalapú, zömmel svájci frankban áll fenn, és ezzel az ország egy olyan fizetőeszköz túszává vált, amely felett korlátozott ellenőrzése van.

Navracsics Tibor szerint az első számú feladat most a munkahelyteremtés. A remény az, hogy a 16 százalékos egységes személyi jövedelemadó-kulcs és a társasági adó leszállítása repülőstartot ad a gazdaságnak. "Úgy gondoljuk, hogy a gazdasági növekedés állásokat teremthet, a munkahelyek pedig növelhetik az életszínvonalat" - mondta a magyar miniszter. A The Economist szerint ugyanakkor Navracsics Tibor elismerte, hogy ez a stratégia "nagyon kockázatos".

A folyóirat szerint mindazonáltal Magyarországról nem csupán rossz hírek érkeznek. A választásokon 17 százalékot szerző, "útszéli, szélsőjobboldali" Jobbik és egyenruhás szárnya, a Magyar Gárda támogatottsága csökken, miközben a párt kölcsönös vádaskodások közepette töredezik.

A Kopint-Tárki becslése szerint a gazdasági növekedés jövőre eléri a 3 százalékot, a kormány jövő évi 2,9 százalékos államháztartási hiánycélja teljesíthető. A forint továbbra is stabil, még a legutóbbi leminősítés után is.

Magyarországnak pedig vannak pozitív elképzelései is. Az EU-elnöki időszak alatt elsődleges jelentőségű lesz a romák ügye - említi Navracsics Tibor, példaként egy olyan kérdésre, amely kontinens szintű stratégiát igényel. Ebben "szövetségesek és pártatlan közvetítők tudunk lenni" - idézi befejezésül a magyar politikust a The Economist.