Mi a helyzet Portugáliában, mennyire reális a Nyugat követelése, hogy vegyenek igénybe segítséget?

Portugália sikerként könyvelte el, hogy tagja lett az eurózónának. Ez árfolyam-stabilitást, kisebb inflációt és kisebb kamatlábakat eredményezett az ország számára. 2001-ig még a gazdasági növekedése is meghaladta az EU átlagát.

Ugyanakkor a magánszektor hitelei és a folyó fizetési mérleg hiánya jelentősen megnőtt. A maastrichti feltételeknek megfelelően 2002-2004 között sikerült az államháztartási hiány szintjét a GDP 3 százaléka alatt tartani, de 2005-ben már 6,1 százalék volt.

Azóta a kormány minden erővel a hiány leszorításán fáradozott, amit részben bevétel-növelő intézkedésekkel részben kiadáscsökkentéssel sikerült elérni.

Aztán jött a válság...

Így van. Ez mindent felborított, ami azóta is súlyosan kihat Portugáliára. A válság következményeként 2008-ban az ország GDP-je stagnált, 2009 –ben pedig 2,7 százalékkal esett vissza. Az államháztartási hiány a GDP 9,4 százaléka lett, az államadósság pedig a GDP 77 százaléka volt. Az export és a beruházások jelentősen visszaestek és az import is lassult. A munkanélküliség nőtt, bár nem drasztikusan.

A hitelminősítő intézetek folyamatosan lejjebb sorolták Portugáliát. A bizalom visszanyerése érdekében a kormány stabilitási terveket dolgozott ki. 2010 novemberében kemény vita után a parlament elfogadta a 2011-es költségvetési tervezetet. Ez már a harmadik kiigazítási csomag, amivel a portugál kormány előállt az év folyamán. A programok célja a költségvetési hiány ütemes lefaragása kemény megszorításokon keresztül.

Mit tehet az ország?

Portugália kicsi, nyitott ország ezért fellendülésének alapja lehet például a kivitel erősödése. Nyugodt nemzetközi és belpolitikai körülmények között valószínűleg képes lenne önerőből kilábalni. Most azonban az adósságválság, a nemzetközi piacok idegessége és a kisebbségi kormányzás belpolitikai csatározásai határozzák meg a lépéseket.

A jelenlegi kormány egyetlen esélye, ha cáfol és nem kér segítséget, mert ellenkező esetben valószínűleg kormányválság következik be és a miniszterelnöknek le kell mondania. Ha marad a kormány és nem lesz segítség, akkor is rettenetesen nehéz dolga lesz a gazdaság rendbetételével.

A Nemzeti Bank a lefelé korrigált előrejelzésén: a tavalyi évre 1,3 %-os növekedést vártak, ám éppen annyival, fog csökkenni a GDP.

Miért nyilatkozott másként a Nemzeti Bank elnöke és alkalmazottja? - utóbbi szerint szükséges a nyugati segítség.

Valóban, Carlos Costa a Nemzeti Bank igazgatója hétfőn határozottan cáfolta, hogy az ország segítségre szorul. Teodora Cardoso asszony, aki régóta dolgozik a Portugál Nemzeti Banknál, tagja az igazgató tanácsnak, valószínűleg szakmai meggyőződésének adott hangot az adósság finanszírozhatóságával kapcsolatban.

Segítség nélkül mire jut Portugália?

Ha Portugália segítségre szorul, azt egyértelműen a külső pénzpiaci nyomás kényszeríti ki. Ha a kötvényei hozamát normális szinten tartja akkor finanszírozhatóvá válik az adóssága és rendeződhet a helyzet.

Ezt próbálja is folyamatosan kommunikálni a portugál kormány. A minap bejelentették, hogy az államháztartás hiányát sikerült még jobban csökkenteni tavaly, mint a célkitűzés volt, s ezzel az egész eurózónában ők tudták a leginkább csökkenteni a deficitet.

A kormány erőfeszítéseit úgy tűnik, a pénzpiacok nem nagyon ismerik el… Ráadásul belföldön sem honorálják a megszorításokat, nagyon alacsony a népszerűsége a kormánynak. Nagyon nehéz lesz újabb megszorításokat elfogadtatni a parlamenttel.

Mennyire veszélyezteti a portugál helyzet az eurót, és a forintot?

Portugália megsegítése önmagában valószínűleg csak átmenetileg érintheti negatívan az euró árfolyamát és a forintét (nem az euróhoz, hanem pl. a svájci frankhoz képest).

Ha később a válság erősebben eszkalálódik, és a nagy tagállamok közül Spanyolország és esetleg Olaszország is “sorra kerül” akkor az súlyosan érintheti az euró árfolyamát és az eurózóna létét.

Magával ránthat más országot is egy esetleges beavatkozás, vagy be nem avatkozás?

Kétségtelenül a legközelebb Spanyolország áll ahhoz, hogy őrá is sor kerüljön, ez azonban már egy újabb “mérföldkő” lenne az eurózóna válságának történetében. Amíg csak lehet, ezt mindenki szeretné elkerülni. Spanyolország már nem egy kis ország, 46 millió lakosú és az EU GDP-jének 10-12 százalékát teszi ki.

Mi a helyzet velük?

Az ő kisegítésére már nem lenne elég 50-80 milliárd euró, hanem ennek legalább ötszöröse kell. Egyes vélemények szerint Portugáliának azért is kellene igénybe venni a segítséget, mert ezzel lenyugtatná a pénzpiacot és Spanyolország megmenekülne (kérdés meddig?). Más vélemények szerint éppen azért nem szabad megsegíteni most Portugáliát, mert ő az “utolsó védőbástya” Spanyolország előtt, ha bedől, akkor ibériai szomszédja is utána dől.

A spanyol és a portugál gazdaság a kereskedelem és a tőkebefektetések terén szorosan összefonódott, Portugália legfontosabb Uniós gazdasági partnere a szomszédos Spanyolország.

A spanyol bankok is erősen jelen vannak a portugál gazdaságban, nem is annyira az államadósság finanszírozásában, inkább lakossági hitelekkel. A nemzetközi megítélés az apró részletekkel nem foglalkozik, s mivel e szerint a két gazdaság és pénzügyi szektor összefonódott, a portugál események mindig kihatással vannak Spanyolországra. Ha a portugál kötvények hozama nő, akkor a spanyolé is nő, a Portugáliával kapcsolatos hírekre a spanyol tőzsde is erősen reagál.