Magán-nyugdíjpénztári vagyon: akinek jó az átvétel
A KSH szerint a kormányzati szektor 2011 első három negyedévében 1537 milliárd forintos többlettel rendelkezett, a magán-nyugdíjpénztári vagyon átvételével együtt a kormányzati szektor bevétele 11.631 milliárd, kiadása 10.095 milliárd forint volt.
2012. január 3. kedd 10:41 - HírExtra
Tények, számokkal
A jelentés szerint a harmadik negyedévi hiány 404 milliárd forint volt, 212 milliárd forinttal több a 2010 harmadik negyedévinél. Ez a negyedéves GDP 5,7 százalékának felel meg, szemben az egy évvel korábbi 2,8 százalékos aránnyal.
Tavaly az első három negyedévben a magán-nyugdíjpénztári vagyonból a kormányzati szektor bevételeként a nemzeti számlák rendszerében 2677,7 milliárd, illetve 39 milliárd forint ezzel kapcsolatos egyéb bevétel elszámolása történt meg.
A nemzeti számlák rendszere (ESA95) módszertani előírásai alapján összeállított adatok szerint, a magán-nyugdíjpénztári vagyon átadása nélkül a kormányzati szektor bevétele 8914,7 milliárd, kiadása 10.094,8 milliárd, hiánya 1180,1 milliárd forint, a bruttó hazai termék (GDP) 5,6 százaléka volt. 2010 első három negyedévéhez viszonyítva a hiány 241,7 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,9 százalékponttal magasabb.
2011 első három negyedévében az előző év azonos időszakához képest 1,5 százalékkal nőttek a bevételek, elsősorban a társadalombiztosítási hozzájárulások 15,5 százalékos emelkedésének, illetve a jövedelemadó-bevételek 20,5 százalékos csökkenésének eredményeképpen.
A társadalombiztosítási hozzájárulások nagymértékű emelkedése elsősorban a magán-nyugdíjpénztári hozzájárulások állami nyugdíjrendszerbe való utalásából, illetve a nyugdíjjárulék mértékének 0,5 százalékpontos emelkedéséből fakad.
A jövedelemadó-bevételeknél - az új adójogszabályoknak megfelelően - a személyi jövedelemadó-bevételek számottevő csökkenése mellett a társasági adóból származó bevételek is mérséklődtek. A termelési- és az importadó-bevételek 4,5 százalékkal emelkedtek, ezen belül az áfabefizetések számottevően nem változtak, míg a többi adófajtát tekintve a jövedéki adó és az ágazati különadók erőteljes növekedése valósult meg. A tőkeadók a pénzügyi szervezetek különadójának hatására nagymértékben emelkedtek.
Tavaly az első három negyedévben 3,8 százalékkal nőttek a kiadások 2010 hasonló időszakához képest. A harmadik negyedévben történt rendkívüli kiadások elszámolása következtében elsősorban az egyéb kiadások emelkedtek jelentősen (24,4 százalékkal).
Nőttek a kamatkiadások (3,4 százalék), a folyó termelőfelhasználás (2,6 százalék), illetve a pénzbeni társadalmi juttatások (2,2 százalék), amelyen belül a nyugellátásokra fordított kiadások 4,6 százalékkal emelkedtek. A felhalmozási kiadások jelentősen, 9,5 százalékkal visszaestek, és csökkentek - 3,8 százalékkal - a munkavállalói jövedelemre fordított kiadások is.
2011 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest a bevételek 6,3 százalékkal nőttek, ami elsősorban a társadalombiztosítási hozzájárulások (15,9 százalék), illetve a termelési- és az importadó-bevételek (10,1 százalék), ezen belül az áfabefizetések, a jövedéki adó és az ágazati különadók - növekedésével magyarázható. Jelentős mértékben, 19 százalékkal csökkentek ugyanakkor a jövedelemadó-bevételek.
A kiadások 12,6 százalékkal nőttek: a legnagyobb mértékben, több mint 80 százalékkal, az egyéb kiadások nőttek, főként a pénzügyileg nem rendezett beszerzések miatti áfa visszaigénylés elszámolása, a MÁV-kötvénykibocsátáshoz nyújtott állami kezességvállalás és a Malév tőkeemelése következtében.
Növekedtek továbbá a kamatkiadások (11,5 százalékkal), a folyó termelőfelhasználás (4,5 százalékkal) és a pénzbeni társadalmi juttatások is. Utóbbin belül a nyugellátásokra fordított kiadások 5,4 százalékkal nőttek. A munkavállalói jövedelmekre fordított kiadások nem változtak, a felhalmozási kiadások jelentősen, 14,5 százalékkal visszaestek.
Forrás: MTI/HírExtra