Finnyás és sportértő nép vagyunk, ez eddig sem volt titok. Értünk a sporthoz (továbbá a makroökonómiához, a főzéshez, és sok egyéb máshoz, amit másoknak tanulni kell, mi zsigeri szintem hozzuk, genetikusan kódolt valami ez nálunk, magyaroknál). Például dülledő szemekkel bámuljuk az olimpiát, mert mi tudjuk, hogy ez valójában nem egyszerű biznisz. Nem, ez maga a Sport, ahogy Coubertin báró megálmodta volt az előző előtti század végén.

Ennek megfelelően most örülünk, hogy Cseh László (hivatásos cselaci, nálunk már csak így megy ez) összeúszott egy második helyet bizonyos Phelps mögött, aki egyébiránt visszavonul, kimászik a medencéből, és elkezdi élni a normális emberek életét.

Változnak az idők: Gyarmati Andrea gyermekgyógyász még maradt a nép tévés doktornénije, miután csak egy ezüstöt tudott összepancsikolni magának. Szégyen, hogy egy magyar úszó ilyen szülőkkel csak ennyire képes, morogtuk, és pont. Abcúg.

Ne tessen félreérteni: mindkét érmet nagyra tartom, igenis örülhetünk, hogy összeszedték őket az országunkat képviselő sportolók. Ahogy az összes többire is lehetünk valamelyest büszkék (már amennyire én Rákosligetről büszke lehetek bárki más bármilyen sporteredményére Pekingtől Dakarig – részemről őszinte gratuláció mindenkinek, aki elér valamit, nemzetiségtől függetlenül – bocs.).

A gond igazából a mi álszentségünkkel van: amikor mindenki intézményes cselacija megkapja az ezüstöt, megmagyarázzuk, miért szép az is. IS. Mert hát nyilván nem az igazi, de adott esetben ezt mégis ciki lenne felvállalni. Úgyhogy jól megfejtjük (nemsokára jön, hogy az ő szintetikus cápája gyengébb volt a másikénál, Phelps biztos nyuszis elemeket oldott fel energiaitalban, azzal táplálkozik évek óta, és helyette minimum egy tibeti szerzetes pisilt, hogy tökéletesen tiszta legyen; és így tovább), miért lehetünk büszkék most is.

Mások meg örülnek, ha egyáltalán kijutnak a versenyekre. Minden álszentség nélkül. Azok viszont nem mi vagyunk.

Messze vagyunk mi még attól, hogy magyarázgatás nélkül örüljünk az eredményeknek. De már ez a helyzet sem olyan rossz, ha jobban belegondolunk.