A modern kor technikai fejlettségének egyik alapvető mozgatórugója a hadászat. A számítástechnika, a közlekedés és a gyógyászat a mindennapi szociális szükségletek kielégítői, ezek nélkül már el sem tudja képzelni az életét a mai ember. Ezek a tudományágak sem tartanának a jelenlegi szintvonalukon, ha sosem lett volna háborúzás. Vajon lenne atomtengeralattjáró vagy sugárhajtású repülőgép? Lenne internet?

Létrehozták hát a pilóta nélküli repülőgépeket. Ennek több oka is van: „alkalmazásuk csökkenti az emberi életet, egészséget fenyegető kockázatokat mind a katonai, katasztrófavédelmi, mind a polgári alkalmazásokban. Robot-, vagy távirányítású eszközök bevetése olyan helyeken célszerű, ahol a körülmények az emberi életet, egészséget súlyosan veszélyeztetik, mint például a magas radioaktív sugárzási szint, vegyileg szennyezett terület, harctér, vagy az ember számára nehezen megközelíthető területen kell feladatot végrehajtani, stb.” – olvasható a Honvédelmi Minisztérium honlapján. Katonai alkalmazásokban. Annak az élete fontos, aki a gépben ülne, viszont akit „ki kell iktatni”, az áldozatok élete nem annyira.

Kis történelem

A 20. század kétségtelenül a történelem legnagyobb mészárszéke volt. Az első világháborúban nem kevesebb, mint 15 millió ember vesztette életét. A kézifegyverek arzenálja szinte teljes volt: oldalfegyverek, géppisztolyok, géppuskák, félautomata puskák. Már ekkor bevetettek vegyi fegyvereket (elsőként a franciák könnygázt). 1916-ban rájöttek a páncélosok jelentőségére is, így megindultak a fejlesztések.

Sárkányballonok, kormányozható léghajók uralták a légteret, mígnem eljött a repülőgépek ideje. A teljesen kezdetleges gépekből a légi fölény megteremtése miatt a németek nagy hatótávolságú, éjszakai bomázásra is alkalmas többmotoros repülőket fejlesztettek.

1918-ban lett a légierő önálló fegyvernem. Április elején megalakult az angol Royal Air Force. Innen egyenes út vezetett a második világégés gyilkológépeinek létrehozásához.
A második világháború fegyverarzenálja külön könyvet megérne. A repülőgépek már jóval modernebbek voltak, mint az első során. Manőverezőképességük, támadásaik is sokkal hatásosabbak lettek.

A következő pont, mely az igazi változást hozta, a hidegháború időszaka volt. Az Amerikai egyesült Államok és Szovjetúnió között zajló hadakozásban jöttek létre a sugárhajtású, bombázó repülőgépek, felderítő repülőgépek illtve műholdak, nukleáris, vegyi, biológiai fegyverek, többfunkciós rakéták, tengeralattjárok, tengeralattjárokról indított ballisztikai rakéták és az elektronikus felderítés.

21. század

A mai technológiai fejlettség zavarbaejtő. Mondhatnám félelmet keltő. Rengeteg olyan alkotás született a múltban, mely megjósolta a jelenlegi állapotot. Sci-fi írók regényei, ha nem is tökéletesen pontosan, de körvonalaiban lefestették a jövőt. Ha ebből indulunk ki, akkor elég bizarr évtizedek elé nézhetünk. Önállósulnak majd a gépek és kényük kedvük szerint ölik az embereke halomra? Jó és rossz terminátoroktól függ a sorsunk? Szárnyas fejvadászok mentik meg az emberiséget?

A pilóta nélküli repülőgépek (UAV, PRV) és a drónok (angol drone – méh – szóból) kezdenek a katonai bevetések egyik alappilérévé válni. Olyan célpontokat is támadnak, melyek más fegyverekkel, illetve pilótával rendelkező repülőgépekkel szinte lehetetlenek lennének. De a pontossággal a támadó ország nem törődik. Hiába a hírek és tények, hogy többszázan halnak meg az ilyen szerkezetek okozta támadásokba. Majd’ minden támadás közel 20 emberéletet követel. Ez alapvető erkölcsi kérdéseket vet fel.

Gép az ember ellen?

Harcok mindig léteztek az emberiség történelmében. Azonban a régi idők csatái jóval „emberközpontúbbak” voltak, mint a mai mészárlás. A szamurájok, vagy lovagok erkölcsei, a harc során mutatott magatartásuk, az ellenfél megismerése és legyőzése mind egy rítushoz kapcsolódtak. Emberéletek ellenére mégis egy magasztos, fennkölt küzdelemről beszélhetünk.

Az újkorban ez teljesen másképp zajlik. Százrek, milliók dehumanizálása folyik gépek segítségével. A legújabb fordulat pedig az, hogy a gép tulajdonképpen irányítás nélkül végzi a feladatait. Vagy ezer kilométerekről irányítva. Persze, a támadó szempontjából ez nagyon humán eljárás, de mi van az áldozattal?

Ezután a teljes egészében robotizált gépek fogják segíteni az embereket. Vagy éppen kiiktatni őket. Parancsra. De mi lesz akkor, ha magát a parancsot is a gép adja és önállósodik a rendszer? Arthur C. Clarke írja a 2001: Űrodüsszeiában, HAL-ról a tökéletesen automatizált űrrepülőről: „mert éppúgy, mint alkotói, HAL is ártatlannak született; de a kígyó nagyon is hamar bekúszott elektronikus paradicsomába”.