Augusztus 20-án nem csak a tűzijátékot lövik fel az égbe, hanem ez a nap a kenyér ünnepe is egyben. Ezt meg is lehet érteni, hiszen ki ne szeretné ezt a finom pékárut, ami frissen meleg, puha és hófehér. Sajnos ennek ellenére még sem ez a legegészségesebb ételünk, ezért is találták fel a különféle bátrabban fogyasztható fajtáit, de a kenyér akkor is csak kenyér marad.

Magyarországon leginkább a fehér kenyeret és a félbarnát fogyasztjuk, hiszen ezek a legízletesebbek. A barnának furcsa, jellegzetes íze van, amiért sokan nem szeretik. Ezek sokkal több rostot tartalmaznak, amikre nagy szüksége van az emberi szervezetnek.

Kenyeret már az őskor óta fogyaszt az ember, bár eleinte teljesen más formában ette, mint manapság. Az első kenyerek nem is búzából készültek, hanem árpából és zabból. A népvándorlás alatt terjedt el a rozs, de a búza Ázsiából származik.

Mióta lett mumus a fehér kenyér?

Egyre több helyen olvasni, hallani róla, hogy mennyire egészségtelen a fehér kenyér, ezért mellőzzük is. A diétamágusok egyenesen céltáblára tűzték a kenyeret, s ezzel ijesztgetik a fogyni vágyókat. De miért is? A fehér kenyér rengeteg kalóriát tartalmaz, de ugyanaz elmondható a szeleteltekről is, azok talán még egészségtelenebbek, és ez vonatkozik a barnára is.

Ha már mindenképp kenyeret akarunk enni, akkor inkább válasszuk a barnát, vagy a rozskenyeret. Ugyanis egy szelet fehér kenyér akár 350 kalóriát is tartalmazhat, míg a barna csak 80-at. Itt látszik a leginkább a kettő között a különbség.

Azért sem ajánlott semmilyenféle szeletelt kenyér, mert telenyomják őket tartósítószerrel, cukorral, és adalékanyagokkal, hogy még napok múlva is álljanak valahogy csomagolásban. Ma már a rendes fehér kenyér sem a legegészségesebb, mert már ahhoz is rengeteg cukrot adnak hozzá, hogy finomabb legyen.

A barna lenne a nyerő?

Nehéz megmondani, hogy a barna kenyér egészségesebb lenne-e, mint a fehér. Hiszen mindkettő tartalmaz cukrot, tartósítószereket és adalékanyagokat, mert csak ettől lesz szép a kenyér, amit majd el is kapkodnak a boltokban. Ráadásul hiába veszünk barna kenyeret, ha az szeletelt és csomagolt. Akkor ugyanott vagyunk, mintha fehéret fogyasztanánk. Ha fogyókúrázni akarunk, akkor mindenképp kerüljük el az összes kenyeret. Egyes embereken meg sem látszik, ha több kenyeret fogyasztanak az átlagnál, bár az semmiképpen sem normális, ha minden nap megeszünk egy kilót, azért próbáljunk meg változatosak lenni.

Sokan úgy tartják, hogy mivel a barna kenyér több rostot tartalmaz, ezért hamarabb eltelíti az embert, míg a fehér nem. Attól nemcsak az emberek, hanem az állatok is sokkal könnyebben meghíznak. Ezért is, a barna kenyér csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, a cukorbetegség és az emésztőrendszeri daganatok gyakoriságát.

Két ünnep egyben

Az Új Kenyér Ünnepét augusztus 20-án tartjuk 1949 óta. Érdekes, hogy bevezetése egy politikai akarat, ezért is ilyen fiatal ez az ünnep, semmi köze sincsen a népszokásokhoz. Ez a csinált, mesterséges hagyomány találkozott a szélesebb rétegek értékrendjével, és így elfogadott ünnep lett belőle. Egy nemzeti színű szalaggal átkötött vekni kenyér a jelképe ennek a mesterséges hagyománynak.

Nemzetközi ünnepel is rendelkezik eme finomság, október 16-án ünneplik a Kenyér Világnapját 2001 óta. A Pékek Világszövetsége jelölte ki ezt a napot a neves ünnepnek, nálunk 2004 óta kisebb-nagyobb rendezvényekkel szintén megünneplik.

Annyi biztos, hogy a fogyókúrát legalább huszadikán érdemes félretenni, s elfogyasztani pár szelet finom fehér kenyeret.