Aszály és szárazság hazánkban is

Korábban már voltak felmérések a Kárpát-medence szárazodási és aszály viszonyaival kapcsolatban, azonban most egy összefogó konferenciára került sor, ahol a cél nem más, mint egy programtervet tenni a Parlament elé. A szervezők szerint a társadalmi kár ilyen esetekben sokkal nagyobb ma, mint korábban volt. Nem csupán élelmiszer ellátási problémákról beszélnek, hanem egy általános egészségi állapotról is.

Az amúgy sem derülátó magyarok biztonságérzete még jobban megrendülhet, ha a Parlament nem fogja figyelembe venni a tervezetet – mondta Láng István, az MTA Kutatászervezési Intézet professzora, a konferencia levezető elnöke.

Tudományos konferencia

A Kecskeméti Főiskolán zajló konferencián három nagy témakör kerül napirendre: az előrejelzéseket minél pontosabbá kell tenni, az ellátás biztonságáról kell gondoskodni, harmadrészt az aszály következményeinek kezelésére kell megfelelő hangsúlyt fektetni.

Az elmételi kérdések mellett a gyakorlati megvalósíthatóságról is szó esik. A stratégia kidolgozásánál figyelembe veszik az önkormányzatok szerepét, és elsődleges célként egy országos javaslatot próbálnak megfogalmazni a kutatók. Az aszály hatása a nővénytermesztésben, állatenyésztésben, a csapadék szélsőséges ingadozásai és az ivóvízhiány is terítékre kerül az eseményen.

A konferencia komolyságát mutatja, hogy akadémikusok, szakállamtitkárok, országgyűlési bizottságok elnökei vesznek részt a találkozón. A tudományos gyűlés apropója kapcsán Bozó László, az MTA Levegőkémiai Munkabizottság és Meteorológiai Tudományos Bizottság elnöke mondja el gondolatait.

A szárazság, mezőgazdaság problémája világméretű kérdés. Mostanában mindenhol erről cikkeznek. Nálnuk mi a helyzet?

A kérdést ki kell terjeszteni a Kárpát-medencére. Ezen a részen a kockázat fokozottabb. A vízkészlet gazdálkodással kapcsolatosan egyrészt megjelenik az aszály, másrészt az árvízi helyzet, ugyanazon a területen, akár ugyanabban az évben is. Valami olyan komplex megoldás kell, ami figyelembe veszi egyrészt azt, hogy az éves csapadékösszegek csökkenést mutatnak, tehát egyre kevesebb a légkörből érkező csapadék. Viszont felszíni vizekkel elég jól ellátott Magyarország. Ezek nagyrészt a határokon túlról érkeznek, és gyakorlatilag „felhasználás nélkül” tovább is folynak a déli és keleti határokon kifelé. Valamiféle ésszerűbb vízgazdálkodással ezek a szélsőségek csökkenthetőek lennének.

Azért elmondhatjuk, hogy Magyarország szerencsés a szélsőséges környezeti tényezőket figyelembevéve...

Így van. Éppen ezért a potenciális lehetőségek adottak. Ezek nagy részével most nem élünk, pedig valószínűleg élni lehetne és előbb-utóbb élni is kell.

Korábban is ennyire fontosnak tartották a témát? A szárazodás- és apálykérdés eddig nem kapott nagy visszhangot. Vizsgálatok, adatok állnak rendelkezésre, volt honnan kiindulni?

Elég hosszú története van az aszályosodással és szárazodással kapcsolatos vizsgálatoknak, tehát voltak ezzel kapcsolatosan már műhelymunkák, eredmények, de azt hiszem, hogy ilyen léptékű és ilyen látogatottságú tényleg nem volt.