Mahmúd Abbász, palesztin elnök példátlanul éles kritikákat és rideg ellenszenvet váltott ki nem csak a rivális palesztin politikai csoportok sorai között, de saját Fatah kormányán belül is, miután a múlt héten úgy döntött, nem adja áldását a csak Goldstone-jelentésként elhíresült tanulmányhoz, mely jelen pillanatban is bebocsáttatásra vár az ENSZ Biztonsági Tanácsának küszöbén. Richard Goldstone egy dél-afrikai ügyész, aki a 23 napos Gázai krízis után az ENSZ Emberjogi Tanács csoportjának munkáját vezette az övezetben.

A csaknem 600 oldalas dokumentumot Izrael, az Egyesült Államok és több független emberjogi alapítvány is a végletekig egyoldalúnak minősítette, a vitatott jelentésről való diskurzus lehetőségét az ENSZ Emberjogi Tanácsa szavazásra bocsátotta. Döbbenetes és mélyen elgondolkodtató, hogy maga Abbász - mint legitim palesztin képviselő - a vita ellen hozott döntést, elodázva ezzel a sokak által hőn áhított izraeli számonkérést, egyszersmind egy egészen új alternatívát nyitva meg a jelenleg egyiptomi közvetítéssel zajló palesztin egységtárgyalások mellé. Abbász – nyilván valóan alaposan megfontolt döntésével – a mérsékelt véleményeket is radikalizálhatja, így fordítva Hámászba a Gázán kívüli palesztin területeket is. Az ismétlődő templom-hegyi összecsapások Abbas higgadt vezetése nélkül, már most a harmadik intifáda rémével fenyegetnek. Milyen indítékai lehettek Abbas-nak, hogy a Goldstone-jelentés ellen szavazzon, ha ezekért kész volt bevállalni az elnöki karrierjének legsötétebb óráit is?

Elárult vér

Ugyanaz az Abbász, aki a még az új izraeli egységkormány létrejötte előtt kijelentette, hogy soha nem ül asztalhoz Likudos vezetővel, és nemzetközi bojkottot kezdeményez Netanyahu ellen, nemrég bejelentette, hogy mégis lesznek közvetlen tárgyalások. Ezzel és a Goldstone-jelentés hátráltatásával, most egészen odáig kergette a nemzetközi indulatokat, hogy például a szírek már nem is hajlandóak vele személyesen szóba állni: „A szír vezetés úgy döntött, hogy lemondja a Palesztin Autoritás vezetőjének szíriai látogatását, a gázai mártírok vére iránti tiszteletből, amit Izrael 23 napon keresztül ontott” – olvasható az Al-Watan szíriai napilapban, Abbász hétfőn éjjel utazott volna Damaszkuszba.

Úgy látszik Abbászon kívül már egyetlen Fatah-os politikus sem emlékezik arra, hogy ugyan ezek a ˝mártírok˝ 2007 előtt nyilvános kivégzésekbe és tömeges letartóztatásokba torkolló belháborúval penderítették ki őket Gázából, máskülönben most nem harsogna az egész párt attól, hogy az elnök elárulta a saját vérét, ezért azonnali hatállyal le kell mondania. Hétfőn már Ciszjordánia szerte több százan tüntettek Abbas döntése ellen, mialatt a Hámász terrorcsoport nemzetközi körözés alatt álló elnöke, Ismail Haniyeh a Palesztin Törvényhozói Bizottság gázai gyűlésén „példátlannak” nevezte a történteket, amivel Abbas a Gázai vérontást „igazolttá” nyilvánította – adja hírül a Ma’an palesztin hírügynökség.

Abbas „ajándéka”

„Komoly aggályaink vannak a jelentés számtalan állításával kapcsolatban” – mondta Susan Rice, az ENSZ állandó tagságú amerikai nagykövetasszonya szeptember közepén, az első hivatalos amerikai reakció gyanánt a Goldstone-jelentéssel kapcsolatban, amely háborús és emberiségellenes bűntényekkel vádolja Izraelt a gázai ˝Öntött ólom˝ hadművelet kapcsán. A Hámász szerint Abbas múlt heti döntésében is az amerikai-izraeli lobbi játszhatott közre, hovatovább Abbászt Izrael egyenesen „megfenyegette”, hogy amennyiben a Goldstone-vita mellett szavaz, a zsidó állam fel fogja tárni a Palesztin Autoritás háttérszerepét a Gázai krízis során.

Az elmélet több sebből vérzik. Nem látszik logikusnak például, hogy az egyiptomi egységtárgyalások előtt nem sokkal, Abbas az amerikaiakkal paktál az izraeliek védelmében, akik jelenleg maguk is Obama közel-keleti víziójának az átka alatt senyvednek mind Jeruzsálemben, mind Washingtonban. Abbas a béketárgyalásokat maga is a zsidó telepes aktivitás beszüntetéséhez kötötte, miért adott volna most – a Hámász szavaival élve - ingyen ajándékot Netanyahu-nak, hogyha a Hágáig citált Goldstone-jelentéssel Izraelt feltételnélküli kapitulációra lehetett volna kényszeríteni az önálló palesztin állam ügye előtt.

Az ésszerűséget szem előtt tartva, Abbas váratlan döntésében nem biztonsági, nem gazdasági, és nem politikai megfontolásokat kell keresni, hanem morálisakat. Ahogy a PFSZ Oslo előtt lemondott a fegyveres érvelés jogáról, úgy most a jogutód Fatah felelős minisztere, egy történelmi döntéssel elhatárolta magát a gázai terrorkormány katasztrofális döntéseinek következményeitől is, melyek az izraeli vezetést 2008. december 27-én cselekvésre sarkalták. Morális döntésről van szó, mellyel egyrészt törvényi csúsztatás nélkül, tiszta kezekkel vehető fel a megszakadt béketárgyalások fonala, másrészről lábjegyzetbe szedett csattanóról az Amnesty International (AI), vagy Goldstone-félék által jegyzett gázai koholmányokhoz.

A palesztin becsület

Abbász megtisztelte annyira az Egyesült Nemzeitek közgyűlését, hogy nem züllesztette arab propagandától megvadult tyúkketreccé. Ha a lemondatásába – hovatovább az állampolgárságába – is kerül, de nem hajlandó viccet csinálni az emberi jogokból és a palesztin becsületből. Időközben persze nemzetközi szintre emelt politikai háborút hirdet Izrael ellen az egy hete tartó templom-hegyi összetűzések okán, ám Gázát nem engedi keresztre feszíteni sem az AI-nak, sem a Hámásznak, sem Goldstone-nak. Ebből lehet most hatalmas zűr, ám Abbas politikai hadjárata helyett, immáron lángoló gumiabroncs-hegyekkel és céltalan kődobálózással.