Martonyi: „A javaslat csak a jelenlegi szabályozás javítására vonatkozik”

Martonyi János a napokban a Reuters-nek adott interjújában kitért a kettős állampolgárság kérdésére is. A jövendőbeli külügyminiszter elmondta, hogy meg kívánják szüntetni azt a hátrányos megkülönböztetést, mely a környező országok magyarságával szemben fennáll.

Nevezetesen, hogy a nyugaton élő magyarok számára lehetséges a kettős állampolgárság, míg a környező országokban élő magyarság számára ez a lehetőség nincs meg. Hiszen a környező országok magyarjai jelen szabályozás szerint csak akkor folyamodhatnak állampolgársághoz, ha rendelkeznek magyarországi állandó lakcímmel. „Ha ezt a feltételt megszüntetjük, akkor a környező országok magyarsága ugyan abban az elbánásban részesülne, mint a világ összes többi magyarja” – mondta Martonyi.

A külügyminiszter-jelölt hozzátette, hogy a választójog kérdése más kérdés. Ez az egész ügy alapvetően nem a választójogról szól. Igen, ez ugyan lehetőség, de újra hangsúlyoznám, hogy az állampolgárság megadása egyéni alapon történne – mondta, utalva ezzel az állampolgárság tömeges megadása által okozott hatásokra. Majd azt is hozzátette, hogy a javaslat csak a jelenlegi szabályozás javítására vonatkozik.

Az MSZP „sosem zárkózott el” az állampolgárság gondolatától

Az Kozma József az MSZP képviselője, a Külügyi Bizottság alelnöke kiemelten fontosnak tartja, hogy a határon túli magyarok kettős állampolgárságának kérdésében pontosan kell fogalmazni. Rámutatott, hogy helyesen megközelítve a kérdést a letelepedés nélküli állampolgárság lehetőségének megteremtése lehet a cél.

A képviselő szerint a nemzeti identitást kell erősíteni határon innen és túl, és ezt kell törvénybe foglalni. Ehhez hozzátette, hogy csak egy olyan megoldás lehet jó az ügyben, mely csökkenti a megosztottságot a határon inneni és túli magyarok körében. A képviselő szerint a „megosztottságot növelő tendencia semmiképpen sem folytatódhat”.

Emellett a képviselő azt is elmondta, hogy világosan tisztázni kell az állampolgársággal járó jogokat és kötelezettségeket. Ezzel kapcsolatban világossá tette, hogy bizonyos jogok csak a közteherviseléssel járhatnak együtt, „ami egy abszolút demokratikus és tisztességes alapelv”. A kérdéssel kapcsolatban azt is hozzátette, hogy „pályafutása alatt alig találkozott olyan határon túli magyarral, akinek azért kellett volna az állampolgárság, mert szavazati jogot akart”.

Véleményét összefoglalva elmondta, hogy „a szavazati jog – vagyis döntés a magyar költségvetésről és kormányzati politikáról – összefügg az itteni tehervállalással, ezért a határon túliak esetében semmiképpen nem lehet automatikus”. Az állampolgárság kérdésében elmondta, hogy annak örülne, ha a négy parlamenti párt konszenzusra tudna jutni ebben az alapvető nemzetpolitikai kérdésben.

Vonatkozó kérdésünkre azt mondta, hogy „az MSZP nem zárkózik el és sosem zárkózott el, ám azt mindig igényelte, hogy akkor tegyünk le bármilyen javaslatot az asztalra, mikor ennek tartalma tisztázott”.

A Jobbik „visszaadná” a határon túli magyarok állampolgárságát

Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik képviselője részletesen ismertette a határon túli magyarok állampolgársági kérdésének jogi hátterét. Az elmondottakat összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a Jobbik visszanyúlna az egykori revíziós jogszabályokhoz, és azok alapján „visszaadná” az egykori magyar állampolgároknak és leszármazottaiknak a magyar állampolgárságot.

A kérdéssel kapcsolatban Gaudi-Nagy Tamás megjegyezte, hogy a Martonyi János által a minap felvetett javaslat, miszerint a határon túli magyaroknak egyéni úton lehetne megadni az állampolgárságot, helyes. Ám a magyar intézményrendszer pillanatnyilag elégtelen ahhoz, hogy nagy mennyiségű egyéni állampolgársági kérelmet ésszerű időkereteken belül bíráljon el. A Jobbik ehelyett az egykori jogszabályokra alapozva „visszaadná” a határon túli magyarok állampolgárságát.

Ez lényegében annyit jelentene, hogy az egyedileg működő kérelmeknek egy kollektív jogcím lenne az alapja. Hozzátette, hogy álláspontja szerint a délvidéki magyarok jelenleg is állampolgárok, így nekik nincs mit visszaadni, legfeljebb állampolgársági igazolást lehet kiállítani számukra. Ezt azzal magyarázta, hogy álláspontja szerint a határon túli magyarok állampolgárságát, sem az 1945-ös miniszterelnöki rendelet, sem az 1948-as vonatkozó törvény nem vette el.

A kettős állampolgárságot tiltó kétoldalú megállapodások az 1960-as és 1970-es években születtek Romániával, Csehszlovákiával és a Szovjetunióval, ám Jugoszláviával nem. Így Gaudi szerint a jelenleg Szerbiában élő magyarok állampolgársága még mindig megvan. Ezzel kapcsolatban a Gaudi által jegyzett Nemzeti Jogvédő Alapítvány már bírósághoz fordult, ám a Legfelsőbb Bíróság ítélete szerint az egykori Jugoszlávia területén élő magyarok állampolgársága már nincs meg.

A Jobbik képviselője hozzátette, hogy a parlamentben bárkivel el tud képzelni együttműködést az ügyben. Valamint azt is hozzátette, hogy a Jobbiknak már megvan a jelenleg hatályos állampolgársági törvény módosítására vonatkozó konkrét javaslata.

LMP: Kettős állampolgárság választójog nélkül, jöhet!

Az LMP részéről Szabó Tímeát kérdeztük meg, aki elmondta, hogy az LMP számára már a 2009-es EP választás során is kiemelt programpontja volt a határon túli magyarok ügye. A párt a határon túli magyarok kulturális és nyelvi autonómiáját támogatja elsősorban, és kiemelten fontosnak tartja a határokon átívelő regionális együttműködéseket. Amihez az EU-s forrásokat maximálisan igénybe vennék.

Szabó Tímea elmondta, hogy a kettős állampolgárság ügyétől nem zárkóznak el, utalva a Martonyi János által interpretált Fideszes javaslatra. Ám azt is hozzátette, hogy a kérdés részleteibe nem kíván belemenni, amíg a javaslat részletei még nem ismertek. Azonban azt előrebocsájtotta, hogy az LMP egy olyan kettős állampolgárságot tud elképzelni, mely választójogot nem foglal magába. Az országgyűlésbe újonnan bejutott párt mindenképpen a magyarországi letelepedéshez kötné a választójogot.

A képviselőnő azt is megjegyezte, hogy a kérdést „semmiképpen sem kizárólagosan Budapestről kell eldönteni”, hanem fontos széles körben konzultálni a határon túli magyar szervezetekkel is. arra irányuló kérdésünkre, hogy az ügyben el tudnak e képzelni együttműködést a többi párttal Szabó Tímea a következőképpen felelt: „amennyiben a többi párt elképzelései egybecsengenek az LMP-ével természetesen el tudjuk képzelni az együttműködést”. Ehhez azt is hozzátéve, hogy ha hosszú távon párt szinten nem is, de bizonyos ügyek mentén – mint a határon túli magyarok kérdése - lehet szó együttműködésről.

Így látja a szakértő

Kántor Zoltánt a Magyar Külügyi intézet tudományos munkatársát arról kérdeztük, meg hogy mennyire bevett szokás a kettős állampolgárság intézménye a környező államokban. A szakértő elmondta, hogy szinte minden állam különbséget tesz a külföldi állampolgárok között az alapján, hogy akik a többségi nemzethez tartoznak vagy egykor az állam polgárai voltak kedvezményezett állampolgári státusszal rendelkeznek. Ennek szabályozása persze államonként eltérő lehet. A szomszédos országok közül egyedül Ukrajna nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét, ám tudni kell, hogy Ukrajna számára nem a Kárpátalján élő magyarok, hanem a jókora orosz kisebbség jelenti a gondot.

Romániában a moldáv állampolgárok kedvezményesen kaphatnak állampolgárságot, de az intézmény Németországban és Szerbiában is létezik. Olaszországban és Horvátországban a határon túl élő állampolgárok szavazati joggal is bírnak, és az is meg van határozva, hogy hány mandátumot ér a külföldön élő állampolgárok szavazata. Emellett Romániában is van választójoga a határon túli állampolgároknak.

Kántor Zoltán arra is rámutatott, hogy a határon túli magyarok állampolgárságával kapcsolatban egyetértenek a pártok, miszerint valamilyen formában ezt biztosítani kell. Ezzel szemben a választójog kérdése még nem rendezett, hiszen ebben az ügyben nem mindenki tartja szerencsésnek a határon túli magyarok választójogának biztosítását – ahogy az a fentebbi nyilatkozatokból is világosan látszik.