A Jobbik államfőjelöltje, Morvai Krisztina felháborodott hangnemű nyílt levelet írt az amerikai nagykövetségnek, amelyben megkérdőjelezi tájékozottságukat, továbbá közli, véleménye szerint a Magyar Szocialista Párt (MSZP) kevésbé demokratikus, mint a Jobbik. Morvai ajánl is egy könyvet a 2006-os rendőri túlkapásokról, ennek elolvasása szerinte kellően felvilágosítja majd a nagykövet asszonyt a szocialisták emberijog-ellenes üzelmeiről.

Mint az emlékezetes, a választások éjszakáján Eleni Tsakopoulos-Kounalakis, a budapesti amerikai nagykövet a Fidesz, az MSZP, és a Lehet Más a Politika (LMP) rendezvényén tett látogatást, a Jobbik pedig kifelejtődött a sorból. A külképviselet későbbi tájékoztatása szerint a nagykövet minden parlamentbe bejutott, demokratikus pártot meglátogatott. Morvai szerint a Jobbik igenis demokratikus párt és az emberi jogok élharcosa.

Halálbüntetéssel az emberi jogok útján

Morvai levelében a Jobbikot úgy festi le, mint azt a pártot, amely „a legkeményebben, legkövetkezetesebben áll ki az emberi jogok védelme és biztosítása mellett”. Érdemes beleolvasni a Jobbik programjába, ahol szerepel például az életehez való, legalapvetőbb emberi jogot súlyosan sértő halálbüntetés visszaállításának terve. A Hírextra megkeresésére Morvai Krisztina azt mondta, „vannak olyan országok, ahol tökéletesen tiszteletben tartják az emberi jogokat, de történetesen van halálbüntetés”, példának az Egyesült Államokat hozta.

Érdemes megemlíteni, hogy az Egyesült Államokon kívül, a halálbüntetés jogi eszközét fenntartó két ipari demokrácia, Japán és Dél-Korea gyakorlatilag nem hajt végre halálbüntetéseket, a világ összes kivégzésének kilencvenöt százaléka az Államok mellett olyan közismerten demokratikus országokban történik, mint Kína, Irak, Pakisztán és Szaúd-Arábia. Európában mindössze két országban törvényes a halálbüntetés, a haladásnak és az emberi jogoknak ez a két élharcosa Fehéroroszország és a Dnyeszteren Túli Területek.

A mások jogai

A Jobbik programjában az áll, a nemzeti radikális kultúrkörben az emberi jogok, a „mások” mássághoz való jogaként élt, mikoron is „2006 őszétől – különösen az
október 23-i ‘véres hétfőtől’ - gyökeresen új tartalmat kapott az ‘emberi jogok’ kifejezés Magyarországon”. A feltáratlan hátterű, következmények nélküli rendőri brutalitás ügye igen súlyos, de a 2006 őszi eseményeken háborgó radikálisok nem igazán szeretik más kisebbségeknek is megadni a követelt jogokat, ez a Jobbik programjában sem változott.

Morvaiék emberi jogi álláspontja félelmetesen beszűkült, 2006 őszét tartják az emberi jogok Magyarországot érintő alapvető problémájának, a “mások” emlegetésének sunyi, homofób felhangja pedig kifejezetten visszataszító. Kérdésünkre, miszerint az emberi jogi élharcos szerepében tetszelgő Jobbik szabadságképébe beleférnek-e a bizonyos “mások” is, például a budapesti melegfelvonulás, Morvai azt mondta, amíg“százezer gyermek éhezik Magyarországon”, addig nem szükséges azokról a emberekről beszélni, akik amúgy is nyugodtan vonulgathattak, “amíg nem hiszterizálták meg mesterségesen a közvéleményt”. Bezzeg a Jobbik.

Önmagáért ebszél

A HírExtra megkereste az amerikai nagykövetség sajtóosztályát is, ahol nem kívántak nyilatkozni Morvai levele kapcsán, sőt, a Jobbik demokratikusságának mértékét sem kívánták minősíteni. “Mi a Jobbikról konkrétan nem mondtunk semmit” – mondta a Hírextrának a nagykövetség sajtóattaséja.

Állításunkra, miszerint a látogatás elhagyásával a nagykövetség egyértelmű állást foglalt, a sajtóattasé annyit mondott: „ezt nem tagadom, de a tény önmagáért beszél.” Az Egyesült Államok nagykövetségének ez a kis jelentőségű, de mégis észrevehető nyomásgyakorlása valószínűleg az amerikai befektetők érdekében történt, akik a nemzetközi befektetői körökkel összhangban bizalmatlanul tekintenek a Jobbikra.

„Az önök olvasóira bízom, hogy eldöntsék, demokratikus párt-e a Jobbik” – tette hozzá végül az attasé.