Augusztusban lejár Sólyom László köztársasági elnöki mandátuma. Az utódról még nem sokat tudni, de azért néhány dolgot sejteni lehet: Magyarországon „okos nagypapának” kell kinézzen az államfő.
2010. április 29. csütörtök 15:29 - Pénzes Dávid
Nem lényegtelen a köztársasági elnök funkciója, hiszen mégiscsak ő az „állam fője”, neki kell kezet fogni más államfőkkel, neki kell mosolyogni a csoportképeken, meg ő repülhet szerte a világban hogy jó hírünket vigye, sőt ő írja alá a törvényeket is – igaz, ha nem írja, akkor sincs nagy gáz, mert akkor másodszorra is elküldik neki, és akkor már kénytelen. Szóval nem nagy etvasz ez az egész, csak arra kell figyelni, hogy minden politikai erőtől elég távol tartsa magát, avagy ha rúg, akkor mindenki felé rúgjon. Ez persze nem sikerült a mi jó Sólyom Lászlónknak, de ez azért nem feltétlenül az ő hibája.
A regnálása alatti öt évben a demokrácia ugyan megmaradt, de a falán súlyos repedések keletkeztek. Gyurcsány elmebajon túli ragaszkodása a hatalomhoz olyan marhaságokat kényszerített ki a kormányzati munkából – amit több MSZP-s politikus is beismert, igaz csak Fletó távozása után – hogy szegény Sólyom László kénytelen volt többször is nemtetszését kifejezni.
Ezzel persze a baloldali közbeszédben rögtön ráaggatták a „Fidesz-párti” jelzőt. Holott ha meggondoljuk, ennek a félszeg és botrányosan elégtelen szónoki képességekkel megáldott embernek általában igaza volt. Az, hogy ez a Fidesznek jól jött, esetleg rá is játszott (mert ezt gátlástalanul megtette), már nem az ő hibája, vagy igen?
Kénytelen volt
Orbán Sólyomról
Orbán Viktor a miniszterelnöki felkérést elfogadva kifejezte mind a maga, mind pedig a Fidesznek és a KDNP-nek az államfő iránti nagyrabecsülését, "amely abból táplálkozik, hogy az elmúlt nehéz esztendőkben a köztársasági elnök rendkívül sokat tett a magyar demokrácia minőségének megőrzéséért, egyáltalán létezéséért". Ezért is megkülönböztetett tisztelet számára - folytatta -, hogy éppen Sólyom Lászlótól kaphatja meg ezt a felkérést.
A hiba a rendszer fenntartóié, akik tömeget verettek, akik nem mondtak le amikor régen távozniuk kellett volna, akik terrorfenyegetéssel heccelték a tömeget, akik cumisüveget vettek el a megemlékező anyukától, akik államtitkokat szivárogtattak ki (s ezért most eljárás van ellenük), akik súlyos pénzeket loptak el bűncselekmények garmadáját elkövetve szinte a szemünk láttára, s akiket most egyetlen felkiáltással küldött el melegebb éghajlatra az ország. Miattuk volt tehát kénytelen Sólyom Orbán felé tolódni.
Viszonyuk azonban nem felhőtlen. Sólyom sokkal karakánabb, sokkal határozottabb mint aminek látszik. Sőt, sokkal demokratább mint Orbán. Ebből pedig már volt is, és lehet is később konfliktus. Nem beszélve arról, hogy Sólyom a jelenlegi Alkotmány egyik megformálója, s mint ilyen minden bizonnyal nem nézné jó szemmel, ha a Fidesz-KDNP kétharmada kénye-kedve szerint változtatna rajta. Merthogy ne kételkedjünk: előbb-utóbb megteszik.
Szép szavakkal, de vége
Mindezekből következik, hogy Orbán valóban hálás lehet Sólyomnak, amiért sokszor a Fideszhez hasonlóan érvelt, ám a jövőben nem valószínű, hogy számítanának rá, azaz minden jel szerint nem őt fogják jelölni államfőnek 2010 nyarán. Merthogy augusztusban jár le Sólyom mandátuma, s harminc nappal előtte meg kell választani az újat (avagy a régit még egyszer).
Pokorni Zoltán már tett is erre egy megjegyzést: szerinte nem Sólyom lesz a következő államfő. Igaz, utána a Fidesz hivatalos
magyar hangjai többször is hangsúlyozták, ez teljes mértékben Pokorni magánvéleménye volt.
De ki lehet helyette?
Magyarország szereti a nagypapás államfőket. Ha végignézzük a rendszerváltás utáni köztársasági elnökeinket, rájövünk: mindegyik jólfésült nagypapa. Ahogy az oroszoknál cáratyuska, úgy nálunk az értelmiségi nagypapa a menő. (Naná, hogy nem választották meg Szili Katalint, hiszen ő minden jel szerint nő.) A következő elnököt is ebből a dizájnból kell megtalálnunk.
Szóba jött például Vizy E. Szilveszter. Ő tökéletes "példány" erre, hiszen nagypapás is, értelmiségi is – ő volt az Akadémia elnöke – és még bujkál benne némi olyan huncutság is, amit úgy szeretünk eddigi legnépszerűbb államfőnkben, Göncz Árpádban.
Pálinkás vagy Pozsgay
Persze nem egyedülálló ötlet az Akadémia csúcsán keresgélni. Pálinkás József, az MTA jelenlegi elnöke szintén népszerű figura. Sőt, ő annak ellenére elismert a baloldalon, hogy a Fidesz-kormány tagja volt. Ez persze azt is jelenti, hogy nagy esélye van a parlamenti többség megszerzésére, ha felmerülne a neve a szavazáson.
De vannak, akik Pozsgay Imrét sem tartanák elképzelhetetlennek államfőként (szintén nagypapás, és szintén értelmiségi). Ez különösen pikáns lehet, hiszen éppen miatta választja a Parlament a köztársasági elnököt, s nem a nép: a rendszerváltáskor létrejött MDF-SZDSZ paktum nyomán, mikor is Pozsgay annyira népszerű volt, hogy minden bizonnyal ő nyerte volna meg az elnökválasztást. Ám a hatalmi elit attól félt, ő esetleg kommunista restaurációban gondolkodik.
Ez persze ma már butaságnak tűnik, főleg, hogy Pozsgay is a Fidesz bázishoz csatlakozott. Éppen ezért lehet esélye az államfői tisztségre.
De mi lesz Sólyommal?
Felröppentek azok a hírek, hogy Sólyom László esetleg az Akadémia elnökeként folytatná, ám ezek légbőlkapott pletykák. Egy ország köztársasági elnöke nem bukhat vissza még akkor sem, ha az Akadémia elnöki posztja egy megbecsült tisztség. Aki egyszer eljutott az államfői székbe nem fog más pozíciót felvállalni.
