Atomért az EU is büntet!

A nemzetközi közösség amiatt aggódik, hogy az iráni urándúsítási tevékenység katonai célokat szolgál, és azt követeli Teherántól, hogy tegye átláthatóvá nukleáris programját. Az EU-országok külügyminiszterei hétfőn Luxembourgban dolgozták ki azokat az ENSZ-rendszabályokon túlmutató plusz szankciós intézkedéseket, amelyeket most elfogadtak az uniós csúcsvezetők.

Ezek közül a legjelentősebbek azok, amelyek az iráni olaj-, illetve gáziparba való további beruházásokat akadályozzák, és ezzel korlátozzák Irán olajfinomító, illetve földgázellátási kapacitását. Ami az olajfinomítást illeti, ez Teherán számára kulcsfontosságú terület, mert bár az ország a világ ötödik legnagyobb nyersolajexportőre, viszonylag szűk finomítási kapacitással rendelkezik. Az utóbbi tekintetben pedig a földgáz-cseppfolyósítással kapcsolatos beruházási, illetve technológiaátadási tilalom érintheti Iránt a legérzékenyebben.

A néhány héten belül érvénybe lépő uniós szankciók érintenek olyan kereskedelmi ügyleteket, amelyek úgynevezett kettős hasznosíthatóságú termékekre - tehát polgári célok mellett akár katonai célokra is felhasználható cikkekre - vonatkoznak. Kiterjednek a szankciók a banki és a biztosítási szektorra, valamint a szállítási szektorra, beleértve a tengeri és a légi szállítást is.

Az EU a szankciós intézkedésekről hozott döntésében sajnálattal állapította meg, hogy Irán nem ragadta meg a nemzetközi közösség által többször felkínált lehetőséget, nem oszlatta el a nukleáris programjával kapcsolatos aggodalmakat. Az uniós vezetők szerint ebben a helyzetben elkerülhetetlenné váltak az újabb korlátozó intézkedések. Diplomaták közlése szerint a németek - mivel jelentős olaj- és gázipari beruházásaik vannak Iránban - vonakodtak a szankciók szigorításától, de végül beadták a derekukat.