Miért van szüksége az államnak elővásárlási jogra?

Azért fontos, hogy az állam elővásárlási joggal rendelkezzen a Nemzeti Földalapkezelőn keresztül, hogy aktív szereplője legyen a magyar piacnak, és egyúttal meg tudja vásárolni azokat a földeket, ahol gyaníthatóan valamilyen mögöttes szándék, spekuláció, zsebszerződés van a háttérben. Ezáltal olyan földalapot tudunk létesíteni, ami a fiatal gazdálkodók földhöz juttatását segíti elő, így szeretnék egy demográfiai földprogramot beindítani, illetve a már meglévő gazdaságok földterületének a kiegészítéséhez is állami földdel tudunk hozzájárulni.

Az állam ma is kétmillió hektár földterületnek a birtokosa, ebből egymillió hektár szántóföld, ezt a földvagyont szeretnénk növelni.

Ez hogyan valósítható meg a gyakorlatban? Minden földeladás előtt jelentkeznek a gazdák az államnál, majd az állam eldönti, hogy érvényesíti-e elővásárlási jogát?

A tulajdonos a Földalapkezelő részére küldi el kötelezően a szerződést, és a Földalapkezelő dönti el, hogy érvényesíti-e az elővásárlási jogát, tehát belép-e a vevő elé, hogy megvásárolja a földet.

Mennyi pénzre van szükség ahhoz, hogy az állam jelentős piaci szereplővé váljon?

Az államnak jelenleg is komoly bevételei vannak a meglévő földvagyon hasznosításából, ez öt és tízmilliárd forint közötti összeg évente, és ezt szeretnénk növelni, hiszen rendbe kell tenni az állami földvagyont. Sok olyan terület van, amire nincsen szerződés vagy elavult a bérleti díj, és sok olyan terület van, amire nem jegyezték be az állam tulajdonjogát. Kétszázezer hektárra tehető ez a földvagyon, itt először rendet kell tenni, és ezek a bevételek még kiegészítik a már említetteket.

Egy többmilliárd forintos elővásárló a földpiacon az egyik legjelentősebb szereplő, de hozzá kell tenni, hogy az állam messze nem akar minden földterületet felvásárolni, hiszen amikor a tulajdonosok, akik tényleg földműveléssel foglalkoznak, egymás közt adják-veszik a földet, az az élet természetes része. Az állam megjelenése azért jó, mert be tud avatkozni a kétes ügyleteknél, meg tudja akadályozni, hogy zsebszerződések és spekulatív ügyletek jöjjenek létre, és azoknak tudja juttatni a földet nyilvános eljárásban haszonbérlet céljára, akik azt meg akarják művelni.

Milyen spekulatív ügyletekre gondol?

Most is járják a vidéket olyan cégek, ügyvédeken keresztül, amelyek az ország különböző pontjain vásárolnak földeket, és nincsen mögöttük termelői háttér, nem családi gazdák, nem őstermelők, nem vállalkozók, hanem kifejezetten befektetési céllal akarnak földhöz jutni, ami nem szerencsés, mert elveszik a földet azok elől, akik meg akarnak élni ezeken a területeken. Ezért szeretnénk egy olyan demográfiai földprogramot beindítani, amiben családok vállalják, hogy letelepednek vidéken, és gyermeket nevelnek. Ez egy hosszú távú program része, melynek fontos szerepe van abban, hogy újra életet leheljünk a vidéki közösségekbe.

Az állam csak a helyben szokásos forgalmi értéken vásárolna földet. Nem lehetséges itt  visszaélés?

A helyben szokásos forgalmi érték mérhető. Egyébként pedig, ha valakik szándékosan fölsrófolják az ingatlan árát, akkor az állam dönthet úgy, hogy nem lép be, és akkor a magasabb árat kell kifizetnie a vevőnek. Ha viszont innen leviszik az árat, akkor az egy új szerződésnek számít, és az állam újra beléphet, hogy megvásárolja a földet.