A "Nap urának" a Kr.e. V. vagy IV. századból származó, hét sírkamrát magába foglaló végső nyughelyét még az ókorban kirabolták, ám a fosztogatók félmunkát végeztek, hátrahagyva a javak egy részét. A régészek 130 aranytárgyat fedeztek fel, beleértve egy macskafélékhez tartozó ragadozó szobrocskáját, függőket, csatokat. Arany gyöngyszemek százai kerültek elő a sírból, ahol 14 bronz nyílhegyet is találtak.

"A sír gazdagsága arra utal, hogy a közösség vezetője vagy híres harcos lehetett, de előfordulhat, hogy mindkettő volt egyszerre. Színarany mellvértet viselt, s az ilyen vezetőket a Naphoz hasonlították, a Nap ura volt" - hangsúlyozta Arman Bejszenov ásatásvezető régész.

A lelet jelentőségét az "Aranyember" sírjának felfedezéséhez hasonlítják, akinek végső nyughelyét 1969-ben tárták fel Almati (Alma Ata) közelében. A feltételezések szerint az "Aranyember" egy ifjú szkíta herceg lehetett a Kr.e. V. vagy IV. százban, és halotti öltözékén 4000 arany ruhadíszt viselt.