Az összefogás legalább olyan, mintha a magyarok és a románok összefognának egymással Ukrajna ellen. Japán 1910 és 1945 között gyarmati megszállás alatt tartotta a Koreai-félszigetet. A szigetország uralma súlyos megterhelést jelentett az őslakosoknak. Nem véletlen, hogy a két (illetve három) ország nem állt szóba sokáig egymással.

Noha a két ország között a kulturális kapcsolatok már régen helyreálltak, a két ország között 1945 óta nem volt semmilyen katonai együttműködés. Azonban a Kína megerősödése, és Észak-Korea hektikus viselkedése összefogta a korábbi ellenségeket. Ehhez elsősorban Észak-Korea tavaly novemberi akciója vezetett, amikor megtámadta a Jonpjong-szigetet. Dél-Korea többször próbált tárgyalni északi szomszédjával, ám a kommunisták eddig elutasították a közeledést.

Az USA ereje

Az eset másik előzménye a washingtoni külügyminiszter pekingi látogatása. Az utazás után jelezte a két országnak, saját érdekük, hogy közeledjenek egymás felé. December 9-én az amerikai tengerészet vezérkari főnöke, Mike Mullen admirális egy tokiói beszédében szintén a két ország szorosabb együttműködését szorgalmazta.

Hétfőn a japán védelmi miniszter, Toshimi Kitazawa Dél-Koreába látogatott, ahol megállapodott kollégájával a katonai együttműködésről. Az egyezség értelmében megnyílik a lehetőség a haditechnika és bizonyos titkosszolgálati információk (elsősorban Észak-Korea nukleáris programjának) cseréjéről.

A dolog kényességét mutatja, hogy a találkozó idején az ellenzék vezetője, Kim Kwan-jin demonstrált a japán látogató ellen.

A két ország célja a kommunista blokk elleni védelem, ám semmilyen támadó akcióra nem készülnek Észak-Korea ellen. Közös hadgyakorlatot viszont terveznek a jövőben.