Nevetni mindenki szeret. Ha pedig valami nem vicces, akkor azzá tesszük. Egy város vagy falu neve alapból nem adna okot a kacagásra, ám ezek a szavak vagy egyes összetevőik néha mára egészen mást jelentenek, mint akkor, amikor a települések neveivé váltak. Ha megvizsgáljuk ezeknek az elnevezéseknek az eredetét, kevésbé humoros, ám igen érdekes részleteket tudhatunk meg hazánk településeinek történetéről. Az alábbiakban sorra vesszük néhány vicces helységnév etimológiáját, hogy fény derüljön az igazságra: Pornóapáti nem a felnőtt filmek fellegvára, Apácatornán nem találunk ide-oda futkározó nővéreket, Rinyabesenyőn pedig nem csak hisztis emberek élnek. Valamint azért is, hogy mindenkinek lehetősége legyen egy kicsit jobban megismerni a hazája eldugottabb részein fekvő településeket is.



Szalonna

Kezdjük is ezzel a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településsel, amely nevének hallatára sokak szájában összefut a nyál, már mennek is ki a konyhába tojásért, hogy egy finom szalonnás-hagymás rántottával kezdhessék a napot. Azonban, Szalonnának valójában semmi köze a disznó zsíros részéből készült étekhez. A helység neve a szláv slana szóból származik, melynek jelentése ’sós’: a falu közelében ugyanis egy enyhén sós vizű forrás található. A települést 1249-ben említik először a feljegyzésekben a Földrajzi nevek etimológiai szótára (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983) szerint. Az őskorban már lakott hely, nevének mai változatára a szalonna köznév természetesen hatással volt, ezt le sem tagadhatná; ám ne higgye azt senki, hogy aki itt él, mind túlsúlyos.

Karakószörcsök

A Veszprém megyében található település neve így elsőre nem tűnik értelmesnek, ám asszociációkat sugallhat, például eszünkbe juthatnak róla a szörcsög, hörcsög, vöcsök szavak - az ö magánhangzó kétszeres jelenléte okán kellemetlen képzeteket kelthetnek bennünk, de valójában a -szörcsök végződésnek ehhez semmi köze. A Karakó- előtag a Vas megyei Karakó település közelségére utal, az pedig szláv eredetű, kapcsolatban áll a cseh Krakov és a lengyel Kraków (’Krakkó’) helységnevekkel. A -szörcsök valószínűleg a régi magyar Zurchah személynévből eredeztethető, mely a szláv sirδ, ma már nem létező, ’árva, magányos’ jelentésű alakkal hozható összefüggésbe; más értelmezések szerint azonban galagonyást jelent. Az előbb említett Szalonnához hasonlóan, itt sem törvényszerű a Nomen est omen: remélhetőleg a falu neve nem determinálja lakóinak sorsát: igaz, hogy a kis faluban mindössze háromszázharmincan élnek, ám cseppet sem magányosak. Hogy galagonyásuk van-e még… egyszer el kell menni, és meg kell nézni.

Hernádkak

A település neve magában talán nem vicces, de egyből azzá válhat, ha egy -i melléknévképzővel toldjuk meg: így az odavalósiak kénytelenek hernádkakiként jellemezni magukat. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei helység előtagja arra utal, hogy a Hernád folyó melléke ad otthont a falunak, a -kak utótagnak pedig természetesen semmi köze a tőle csupán egy szóvégi i okán különböző, nem túl kellemes képzeteket keltő köznévhez. A Kak helynév a Kak személynévből keletkezett magyar névadással, melynek eredetét vizsgálva érdemes összevetni a cseh Kok vagy Kokot ’kakas’ jelentésű családnévvel.

Fenékpuszta

Az altájékon maradva foglalkozzunk egy kicsit ezzel a Zala megyei településsel. Természetesen itt sem az emberi ülepről van szó: a fenék előtag a ’vízmedernek legmélyebben fekvő része’ jelentéssel szerepel, ugyanis a helység a Balaton visszahúzódásával szárazra került tómeder területén található. A név utótagja sem arra utal, hogy a településen semmi látnivaló sincs: a puszta szó ’uradalmi major’ értelemben van jelen.