Csempeszkopács

A Vas megyei település Csempeszfalva és Kopács egyesülésével jött létre, azonban lakosainak többsége egyáltalán nem csempészik vagy kopácsol. A név előtagja a régi népnyelvi csempesz köznévre utal, mely ’csalárd, hamis’ jelentéssel bír. A kopács utótag pedig a Kopács személynévből ered, mely a ’gesztenye vagy dió zöld burka’ jelentésű kopács vagy kopáncs köznévből származik. Utóbbi harkályt is jelent. Más értelmezés szerint a Kopács személynév eredetije a szerv-horvát ’ásós, kapás ember’ értelmű Kopač.

Makkoshotyka

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település hotyka utótagja szintén személynévből keletkezett: 1262-ben V. István király adományozta a területet egy bizonyos Hugka nevű vitéznek. A makkos utótag ’makkot termő, makkban bővelkedő’ vidékre utal. A település a 12. század második felében jött létre. A tatárjárás idején már szőlőtermesztő vidék volt, ugyanis a feljegyzések szerint a tatárok elől a borospincékben kerestek menedéket a lakosok.

Ököritófülpös

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei község nevében az ököritó valójában ököritató: e szó ugyanis egy régi műveltető ige, az ’itat’ jelentésű it nyomát őrzi. A Fülpös helynév a régi Fülpös (azaz Fülöp) személynévből alakult ki. Ököritó nevét először 1315-ben Ukuritow alakban egy oklevélben említették. 1344-ben I. Lajos király új adományával a Kölcseyeké lett, akik 1352-ben eladták a Domahidy családnak.

Bő

A Vas megyei Bő egyáltalán nem bő; területe ugyanis mindössze 10,66 négyzetkilométer, és 684-en lakják. Neve török eredetű, egy ’nemzetségfő’ jelentésű köznévből keletkezett. A község területe ősidők óta lakott. Ezt bizonyítja az az itt talált kőkorszaki kőszerszám, melyet ma a soproni múzeum őriz. A honfoglalást követően valamelyik nemzetségfő nyári szállása volt itt, nevét is innen kapta.

Sári

Sári a Pest megyei Dabashoz tartozik, ám nem egy kedves kislányról kapta a nevét: a mindenki által ismert ’lágy, ragadós föld’ jelentésű sár köznévből keletkezett egy -i képző hozzáadásával; más értelmezések szerint azonban egy régi magyar személynév, a Sár és a birtokot jelképező -i toldalék összekapcsolódásából eredeztethető, tehát a Sár így ennyit tesz: ’Sár nevű személy birtoka, Sáré’.

Pornóapáti

Végezetül következzék a mezőny éléről Pornóapáti, amelyről valószínűleg a legtöbbet beszélnek mostanság; megeshet, hogy az odalátogató turisták száma is megnőtt a nagy érdeklődés miatt. Pedig a pornófilmekhez valójában semmi köze. Bár előtagjának eredete vitatott, feltehetőleg a szláv Pernovo vagy a német Pernau helynévvel áll kapcsolatban. Utótagját, az apátit pedig onnan kapta, egykoron egy ciszterci apátság állt ott, melyet 1221-ben alapítottak, és a 18. század közepén pusztult el. Nem kell tehát a település határát jelző táblára rákerülnie a 18-as karikának. Filmgyártásról nem nevezetes, annál inkább az ország legrégebbi harangjáról, melyet 1464-ben öntöttek, és amely a községben található Árpád-házi Szent Margit tiszteletére szentelt római katolikus templom tornyában lóg.

Arról, hogy a médiában való egyre gyakoribb előfordulása miatt több turista keresi-e fel Pornóapátit, illetve, hogy az ott lakók szeretik-e szülőhelyük nevét, a község polgármesterét, Purker Waltert kérdeztem.

Mennyire vannak tisztában az emberek a település nevének eredetével?

- Az ott lakók tisztában vannak vele; tudják, hogy nem onnan ered, amire először gondolnánk. Az ország más részeiben élők viszont kevésbé ismerik a származását.



Hogy viszonyulnak ehhez a névhez, szerették volna-e valaha megváltoztatni?

- Sosem esett szó a megváltoztatásról, a médiás fellángolásokat követően úgy gondolták, hogy nekünk nagyon jó ez a községnév, maradjon csak; eszébe sem jutott senkinek, hogy meg kellene változtatni.

Többen látogatják a települést manapság a médiaérdeklődés miatt?

- Sajnos annyira nem tűnt fel, hogy többen utaznának ide mostanában. A nevezetességek megtekintése manapság nem vonzza igazán az embereket. Pedig az említett harang valóban nálunk található a Szent Margit templomban, és máig működik. Ugyan vannak régebbi harangok is az országban, de azok már nem működnek. Sajnálatos módon ma Magyarországon csak bizonyos köröket érdekelnek a régi dolgok, az egyszerű embereket nem nagyon, közömbössé váltak azok iránt ebben a rohanó világban, nem adnak semmit a múltra.

Remélhetőleg ez a hozzáállás megváltozik majd a jövőben, és egyre többen látogatnak el nemcsak Pornóapátiba vagy a többi vicces nevű helyre, hanem az ország összes rejtett zugába, hogy megismerhessék hazánk értékeit.