Morvai Attila – Fóvárosi Főügyészség: „A tatárszentgyörgyi rendezvény jogalapot ad a Magyar Gárda megszüntetésére.”

A Fővárosi Főügyészség részéről Morvai Attila szóvivő elmondta a Tatárszentgyörgyi rendezvényt követően összegyűjtött hanganyagok kiértékelését követően döntöttek amellett, hogy kérvényezik a Gárda feloszlatását. A bíróságra eljuttatott keresetlevélben indokokként elsősorban Tatárszentgyörgyön elhangzottak szerepelnek. Morvai szerint a felvonulás, és azt ott megtartott beszédek amiket az egyesület keretében szerveztek, jogalapot adnak az egyesület feloszlatásához. Azt elismerte a szóvivő, hogy mivel egyesületet bárki alapíthat, így nincs arra lehetőség hogy megakadályozzák egy másik egyesület keretében, más névvel, a Gárda újraszervezését. A gyülekezési és egyesülési törvény esetleges módosításának, a módosítás szükségességének kérdésében nem foglalt állást Morvai Attila.

Gaudi Nagy Tamás - ügyvéd: „Az eseti problémák nem indokolhatják a Magyar Gárda feloszlatását.”

Először Gaudi Nagy Tamás ügyvédet, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvezetőjét kérdeztük a Gárda feloszlatásáról. Ő elmondta, hogy az ügyészségi keresetet ugyan még nem ismeri, de a nemzetközi egyezmények és az alkotmány által biztosított egyesülési jog gyakorlóival szemben az államnak tűrési kötelezettsége van és a legkisebb beavatkozás elvét kell alkalmazni. Ez annyit jelent, hogy amennyiben az egyesülési jog gyakorlása nem sérti tételesen a Büntető törvénykönyvet, vagy nem valósít meg nem bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem hatalom erőszakos megszerzésére, gyakorlására irányul, illetve nem jár mások jogainak és szabadságának sérelmével , akkor nincs lehetőség feloszlatásra. Az egyesület megszüntetése egy kivételes eszköz, amit csak nagyon indokolt esetekben lehet alkalmazni. Az ügyvéd szerint a Magyar Gárdával kapcsolatban azok az eseti problémák, amik felmerültek még nem szolgálhatnak feloszlatási indokul, nem fedik le a Gárda - számos esetben közjót szolgáló - működésének egészét, márpedig a megszüntetéshez a szervezet egészének működését kell vizsgálni. Ugyanis ha csak egyes elszigetelt megnyilvánulásokat vizsgálunk egy szervezetnél, akkor tulajdonképpen nagyon sok szervezet működésében találhatnánk olyan indokot, mely alapján a szervezet feloszlatását lehet kezdeményezni - mondta Gaudi Nagy. Például ha egy egyesület rendezvényén valaki keresztényellenes kijelentést tesz, akkor lelkiismereti és vallásszabadság elvi sérelmére hivatkozással az adott szervezet is feloszlatható lenne. Hozzátette, hogy amennyiben a Magyar Gárda tápiószentgyörgyi rendezvényén elhangzottak olyan kijelentések, melyek sértik egyesek emberi méltóságát, akkor a hatályos jogszabályok alapján lehet igényt támasztani, de ez önmagában még nem elegendő a feloszlatáshoz.



Arra a felvetésre, hogy a Magyar Gárda felvonulásai és félkatonai jellege sokakban félelmet kelt, azt válaszolta az ügyvéd, hogy a félelem egy szubjektív kategória, amely nem szolgálhat jogalapként egy szervezet betiltásához. Példaként a tavaly őszi aránytalan és szükségtelen
rendőri intézkedéseket és egyes őrző-védő szervezetek tevékenységét, illetve a rendőri erőszak áldozatait sértő kijelentést tevő szervezetek esetét hozta fel, melyek szintén sokakban félelmet, megbotránkozást keltettek, még sem kérte senki feloszlatásukat. Gaudi Nagy szerint az, hogy vannak szervezetek, megmozdulások, melyek valakiknek nem tetszenek, berzenkednek tőle, az bele kell férjen egy demokráciába. Az ügyvéd másik példaként a meleg-felvonulást hozta fel: ,,A melegek felvonulása például sok keresztény, istenfélő embert tölt el félelemmel, sérti vallásos érzületüket - de erre nem lehet válasz a melegszervezetek leradírozása." Az egyesülési jog egy alkotmányos alapjog, amit mindenkinek biztosítani kell. A demokrácia velejárója az, hogy egyes szervezetek ilyen, mások olyan megoldást választanak, hogy egy-egy általuk fontosnak vélt társadalmi problémára felhívják a figyelmet. A lényeg az, hogy termékeny vita folyjon arról a civil társadalom szereplői által felvetett valós társadalmi problémákról, nem a probléma felvetőit kell kiiktatni, hanem megoldást kell találni a nehéz és feszült helyzetben élő közösségek ügyeire.